A golf az a játék, amelyet egyre többen játszanak a világon. Különösen az iparilag fejlett országokban tett szert igen nagy népszerűségre az elmúlt húsz évben, amelynek miértjeit itt most nem részletezzük. Amivel azonban jelen tanulmányunkban foglalkozni szeretnénk az a golf – mint szabadidős tevékenység – egészségi vonatkozásai, s ezen belül a golf az emberi testre, és főleg a gerincoszlopra gyakorolt hatása. Miért is fontos ezekkel a kérdésekkel mélyebben foglalkoznunk?
Azért mert:
- a játékosok legnagyobb része 5o éves vagy idősebb
- a golfozás előtt (és alatt) más sportágat nem űznek, és űztek
- a legtöbb golfozó ülő foglalkozású, és alapvetően mozgásszegény életmódot él
A fentiek alapján elmondható, hogy a játékosok törzsizmai nincsenek felkészítve a golf közben fellépő extrém nyíró- és torziós erőhatások elviselésére, és a gyakorlás során szükséges intenzív erőkifejtésekre.
Itt nemcsak a stabilitás hiányára gondolunk, hanem a mobilitás (kellő lazaság) hiányára is. (Sokszor a túl feszes hát, váll, és törzsizmok okoznak gondokat.) Ezért sokszor a gerincoszlop túlzott, és helytelen terhelést kénytelen elviselni, ráadásul a golf jellegéből következően nagy ismétlésszám mellett. Mi a teendő tehát? Hogyan lehet helyesen felkészíteni a törzsizmokat a golf swingre? Hogyan lehet megakadályozni a sérüléseket, és hogyan lehet az addig esetleg fájdalmakat okozó mozdulatokat kiküszöbölnünk?
Ezekre a kérdésekre igyekeztünk édesanyámmal Karácsony Györgyi gyógytornásszal a következő oldalakon választ adni. Reméljük, tanácsaink nemcsak játékának minőségére, de egész életvitelére kedvező hatással lesznek.
A gerinc felépítése
Elsőként ismerkedjünk meg az emberi gerinc felépítésével: gerincünket csigolyák, porcok, valamint az ezeket stabilizáló szalagok, és izmok alkotják. Gerincoszlopunk oldalról három görbületet tartalmaz: nyaki háti- és ágyéki. Szemből egyenes.
A csigolyákat is nyaki-háti, ágyéki-kereszt - és farok csigolyákra osztjuk. A gerinc degeneratív folyamatai elsőként a porcok sérülésével, kopásával kezdődnek el. Ez főként a mozgásszegény életmód (tartó izmok sorvadása túlnyúlása), a gerincet érő káros erőhatások, rossz testhelyzetek, és a törzs izmainak gyenge edzettségi állapota miatt következhet be.
Mindezek a hatások befolyásolják a porc anyagcseréjét, amitől annak rugalmassága, ellenálló képessége csökken, alakja megváltozik. Emiatt a szomszédos csigolyák egyre közelebb kerülnek egymáshoz, (maga a porc is kitüremkedhet), s a gerinccsatornába kitüremkedő porc mechanikusan nyomja az itt húzódó kilépő idegpályákat. Az ideget nyomó porc fájdalmat okoz, s ezt érzékeljük mint deréktáji, vagy alsó végtagba sugárzó fájdalom.
Itt láthatjuk egy ágyéki csigolya keresztmetszeti képét: jelöltük amint egy kitüremkedő porc az idegnyúlványt nyomja (a). A (b) is egy
porc, a (c) pedig a porcot stabilizáló szalag.
