A szenior válogatott közelgő versenye, a Monarchia Kupa előtt Lehoczky Gábor, a Highland Golf Club oktatója 22 fős, lelkes csapatával bejárta a ptuji pályát. Élményéről, tapasztalatairól és a játékosoknak szóló tanácsairól mesélt nekünk.

Milyen első benyomást tett rád a ptuji pálya és a környezete?

A pálya gyönyörű természeti környezetben fekszik. Kacsák, hattyúk, őzek kísérték a játékot, ami nagyon kellemes hangulatot adott a bejárásnak. A klubház egyszerű, de jól felszerelt: italokat és snackeket lehet kapni, étterem viszont nincs. A füves driving range a városra néz, a gyakorlóterület pedig chipping és putting greenekkel teljes. A range-labdák ára nagyjából a hazai szintet hozza.

A szállásunk a Grand Hotel Primus – egy nagyon jó wellness szálloda – mindössze 2–300 méterre van a klubháztól, így gyalog is könnyen elérhető a pálya.

Hogyan jellemeznéd magát a pályát? Mire számíthatnak a játékosok?

A szakaszok közepesen hosszúak, néhol inkább rövidebbek. A hangulat a tatai és a hencsei pályák keverékére emlékeztet, de több helyen jóval keskenyebb kialakítással. A greenek átlagos méretűek, közepes sebességűek, a legutóbbi lyukasztás nyomai még látszanak, de a gurítások irányát jól tartják.

A pálya elejéről sokan mondják, hogy nagyon szűk. Valóban így van?

Igen, teljesen. Az első három szakasz kifejezetten keskeny, magas fákkal, amelyek ágai belógnak a játékterület fölé. Szerencsére nem hosszú szakaszokról van szó, de az egyenes játék itt elengedhetetlen. Az elütők kiosztása nem mindenhol volt egyértelmű, néhol ideiglenes megoldásokkal találkoztunk – gondolom a közelgő verseny miatt. Dedikált szenior elütőt nem láttunk(!), csak fehér–sárga–piros, illetve a 14-es szakaszon egy zöld tee-t.

A 14-es szakasz különösen izgalmasnak tűnik. Mit érdemes róla tudni?

Ez egy „szigetről szigetre" játszható par 3-as. Sárgáról 160 méter, a közeli elütőről 120–130 méter – és ez utóbbi is egy kisebb szigeten van. Fairway gyakorlatilag nincs, csak „sziget vagy semmi". A dropping zone az átjáró fahíd vonalában található, ami kicsit „stresszelheti” a mentő ütés kivitelezését.

Ez a szakasz minden elütőről komoly kihívás.

A hátsó kilenc milyen nehézségeket tartogat?

A hátsó kilencen több vízakadály, tó és patak nehezíti a játékot. A 10-es szakasz például egy tó körül fut végig. A 16-os par 3 különösen látványos: egy kisebb domb tetejéről kell 10–15 méteres szintkülönbséggel a greenre érkezni. A fagerendás bunker (több is van) kialakítása miatt nem ajánlott túl közel kerülni a megerősített homokfalhoz. A 18-as szakasz pedig igazi taktikai feladat: a megfelelő távolságok és ütőválasztás nélkül könnyű bajba kerülni a vízakadályok között a kevésbé belátható fairway-en.

Milyen tanácsot adnál a szenior válogatott játékosainak?

Biztos vagyok benne, hogy Popovics Barna remekül felkészítette a csapatot. Én annyit tennék hozzá, hogy ezen a pályán különösen fontos a pályabejárás, a jegyzetelés és a tudatos ütőválasztás. Nem mindig a driver a jó döntés – főleg az első szakaszokon. A biztos, egyenes ütésekkel lehet igazán jó pozíciót fogni.

Kívánok mindenkinek jó időt, sportszerű versengést és élvezetes játékot.

Köszönjük a beszámolót!

Monarchia Kupa

2026. 05.19–21. Ptuj (Szlovénia)

Bruttó csapat: Koller György, Ralph Müller, Baldauf László, Krämer András, Szalay Attila, Zilahy Csaba, Véh Balázs (kapitány)

Nettó csapat: Nagy László, Malatyinszki Tamás, Törőcsik Attila, Hatvári Árpád, Dr. Takács János, Hideg János (kapitány)

Master csapat: Alan Burton, Saághy Pál