Interjú Madaras Katalinnal

A többszörös bajnok Madaras Katalin, aki Horvátországban, Szlovákiában, Portugáliában és hazánkban számtalan érmet szerzett, évtizedeken átívelő golfpályafutásáról és a golfsport iránti mély szeretetéről mesélt magazinunknak.

Hogyan telnek a napjaid, milyen szerepet tölt be a golf az életedben?

A golf óriási szerelem az életemben, azonban számos más hobbim is van, például a bridzs, amit régóta imádok. Bár az imádat egy idő után megszelídül és halványul, sosem tűnik el igazán: erre kiváló példa a golf, amelyet kezdetben óriási intenzitással műveltem, majd az évek múlásával lefékeztem és most már nem feszegetem a határaimat. Ennek ellenére nem panaszkodhatom, hiszen naponta öt-hat kilométert túrázom, és úszni is nagyon szeretek. Most, hogy a fiamé lett a rendelőm, az unokáimmal is sokkal több időt tölthetek.

Hogyan tartod formában magad?

A baráti köröm már tudja, hogy a titkom a mozgás és az egészséges táplálkozás. Amikor csak időm engedi, magam főzöm meg a saját ételeimet, és csak nagyon ritkán eszem szendvicset vagy kenyeret. Amikor bridzspartit tartok az otthonomban, tapast és apró falatokat kínálok a vendégeimnek. A golfnak ma már lényegesen kevesebb időt szentelek, de azért még rendszeresen látogatom a pályákat.

Milyen tanácsot adnál a fiatal golfozóknak?

A lelkesedést tartom a legfontosabbnak, örömmel konstatálom, hogy egyre több játékos indul a versenyeken és ér el inspiráló eredményeket. Tapasztalatom szerint rendkívül sokat számít az, milyen edző keze alatt tanulunk meg golfozni. Az edzéstervnek személyre szabottnak kell lennie, a növendék szakmai fejlődésére pedig oda kell figyelni. Nekem nagy szerencsém volt ezen a téren, hiszen mind a magyar, mind a külföldi származású oktatóimmal elégedett voltam. Azt kívánom, minél több kezdő játékos élje át azt a felemelő érzést, amit nekem a golf adott!

Mi mindent köszönhetsz a golfnak?

A sport révén számos barátságot kötöttem, igaz, a szép eredményeknek nem mindenki tudott egyformán örülni, ezért néhány riválist is szereztem, ami versenyhelyzetben természetes. Többszörös magyar és szlovák bajnok vagyok, mindegyik kupámhoz fűződik egy emlék, mégis úgy gondolom, hogy maga a játék az, ami igazán számít! A megannyi gyönyörű táj, az utazások, a közösséghez tartozás élménye.