Dr. Kománovics Ibolya és Dr. Vértes András nemrég tértek haza Skóciából, ahol a helyi nevezetességek, a skót konyhaművészet és gasztronómia mellett természetesen a golfkultúra sem maradhatott ki az élmények sorából. Páros interjúban számoltak be a kirándulás részleteről.

Úgy hallottuk, nemrég Skóciában jártatok, ahol a városnézés mellett a golfozásra is lehetőségetek nyílt.

Kománovics Ibolya: Fantasztikus élményben volt részünk, amihez nagyban hozzájárult a szerény, márciusi napsütés és az üdítő golfjáték! Két alkalommal is golfütőt ragadtunk, méghozzá a festői Edinburgh környékén, ahol Skócia második legrégebbi, kiválóan karbantartott pályáján játszottunk, ropogós greenekkel és remek hangulattal. A kora tavaszi idő ellenére a klubház nyüzsgött a golfozóktól, a játék után pedig egy ínycsiklandó ebéd koronázta meg a napot.

Mi a legkedvesebb emléketek az utazásból?

Vértes András: Edinburgh hangulata teljesen lenyűgözött minket! Azt tapasztaltuk, hogy az emberek rendkívül kedvesek, készségesek, ugyanakkor nagyon büszkék történelmi múltjukra. Skócia fővárosa gyönyörű és élhető hely, amely nemcsak a golfról híres, hanem kiváló whiskyjéről is – amit természetesen mi is megkóstoltunk. Szívből reméljük, egyszer még visszatérünk!

Hogyan kell elképzelni egy skót klubházat?

K. I.: Skóciában a királyi palotától a klubházig minden végtelenül egyszerű, barátságos és hagyományőrző. Mindkét pálya klubháza hangulatos, régi építésű, ugyanakkor a szolgáltatások színvonala is példaértékű. Amikor ott jártunk, látszott, hogy a klubtagok már régóta ismerik egymást, baráti kapcsolatban állnak – a játék után hosszasan beszélgettek, söröztek. A pályán rendkívül magabiztosan mozogtak, szinte mindennap játszanak.

Milyennek találtátok a green fee-árakat?

K. I.: A magyar, spanyol vagy olasz árakhoz képest meglepően kedvező volt a skót árszabás. Ráadásul a téli időszakot követő felújítási munkálatok miatt 25%-os kedvezményt is kaptunk!

Milyen más helyszínekre látogattatok el?

V. A.: Elbűvölő tájakon jártunk: ellátogattunk a Skót-felföldre, megnéztük Skócia második legnagyobb tavát, a Loch Nesst – sőt, még a híres szörnnyel is találkoztunk! (nevet) Ezután elutaztunk a kihagyhatatlan St. Andrews-ba, amiről már régóta álmodoztunk. Az eredeti klubház patinája önmagáért beszél, ám mivel nem vagyunk klubtagok, oda nem léphettünk be – csak az új klubházat csodálhattuk meg, ahol pezsgő élet fogadott. A dimbes-dombos, nagyjából ötven méteres greenekkel tarkított pálya teljesen más stílusban épült, mint a magyar pályák. Csak az utolsó három szakaszt láttuk közelről, de viszonylag könnyű terepnek tűnt. Az új klubház mellett található puttolásra kialakított gyakorlópálya viszont jóval nehezebb volt – olyan, mint egy hullámvasút! A golfütőket a helyszínen béreltük, és bár nem a legmodernebb szettet kaptuk, egészen kiváló eredményeket értünk el. Egy kis skóciai golfozás tényleg csodákat tesz – mindenkinek ajánljuk!

Hogy ízlett a híres-neves skót whisky?

K. I.: Soha nem szoktam alkoholt fogyasztani, ennek ellenére az a kevés, amit megkóstoltam, nagyon finom volt! Érdemes annak is kipróbálnia, aki nem whiskyrajongó – jót tesz a vérkeringésnek, sőt, talán még a swingnek is!