Az évek során komoly golfedzővé váló Verpeleti Richárd ma már olyan hazai tehetségeknek is szakmai segítséget nyújt, mint ifj. Sárközi Richárd (a vele készült legfrissebb interjúnkat itt lehet elolvasni). A Kincses Kalendáriumban megjelent interjúból osztunk meg részleteket:
Hogyan lépett be az életedbe a golf?
Három és fél éves voltam, amikor megismerkedtem a golffal, abban a kis golfklubban – a Golf Club Mahlow-ban -, ahol a karrierem indult és ahol jelenleg is dolgozom. Mivel a szüleim akkoriban még nem sokat hallottak erről a sportról, fogalmuk sem volt, mi lesz belőlem, ha nagy leszek, de az egyik kedves barátjuk azt ajánlotta, próbáljam ki a játékot. Kezdetben David Wilson, egy ausztrál edző segítette a fejlődésemet, aki egy nagyon kedves, szimpatikus sportoló volt. Az első két-három évben csakis kedvtelésből játszottam, mert viccesnek találtam a golfot, senki nem gyakorolt rám nyomást. Hat-hét éves koromra azonban már mindenki felfigyelt arra a kis vörös hajú fiúra, aki egész ügyesen ütötte a labdát a pályán. Akkoriban Brandenburg környékén legalább tizenhét golfpálya volt, míg Magyarország még csak ismerkedett a sportággal - mind a mai napig legalább három órát kell utazni az országon belül, ha át szeretnénk menni egyik pályáról a másikra. Hét éves koromban már 18-as hendikeppel rendelkeztem és hamarosan más klubokban is elkezdtem játszani. A juniorok berlini csapatában már tizenkét éves gyerekekkel edzettem együtt, akik bár idősebbek voltak, ugyanannyi hendikeppel rendelkeztek. Az edzéseim során nagy hangsúlyt fektettem a kondira, az erőnlétre, az úszásra, de a súlyzókkal való edzést a szüleim ekkor még nem engedték, mert a testem még fejlődött.
Nyolc éves koromban – szüleim legnagyobb örömére – minden játékot megnyertem és az idősebb gyerekeket is rendszeresen legyőztem. Ugyanakkor azt is megértettem, hogy iskola után nem a barátaim oldalán, hanem a golfpályán a helyem, és rengeteget kell gyakorolnom, akár milliószor is próbálnom ugyanazt az ütést. Apukámmal mindig három szakaszt mentem, az edzés során kedvesen kritizált, tudtam, hogy csak segíteni szeretne. Ennek eredményeképpen tizenegy éves koromban a European Golf Ranking 97. helyén álltam. Sorra arattam sikereimet a német előbajnokságokon, ám egy idő után kiderült, hogy nem is vagyok német állampolgár és emiatt nem szerepelhetek a versenyeken. Végül megszereztem a kettős állampolgárságot, de ekkor a térdem megsérült, amely a megfelelő nyújtás hiányára vezethető vissza. Ebben a korban, bár már 5 körüli hendikepem volt, még nem igazán tudtam, mi történik a testemmel és hogyan kell gondoskodni a megfelelő erőnlétről. Szomorúan vettem tudomásul, hogy a térdsérülésem miatt nyolc hónapig szüneteltetnem kell a golfozást...
A teljes interjú elolvasható a Hungarian Golf Kincses Kalendárium 2021-es kaidványában, melyből kiderül, hogyan folytatódik Richárd pályafutása, és hogyan értékeli az ifjú Sárközi Ricsivel való közös munkát.