A technika rohamos fejlődésével tavaly döntötte el a bencésekkel karöltve az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, hogy egy interdiszciplináris kutatási program keretében újra és alaposabban megvizsgálnák az altemplomot és a sírt, illetve felülvizsgálnák a szakmában nagy tiszteletnek és elismerésnek számító 1953-as műemléki helyreállítást. A közös elhatározásnak megfelelően idén április 30-án ismét felnyitották a sírt, és megtalálták a 68 évvel ezelőtt három nagyon rossz állapotú faládát, amelyek felszedésükkor megsemmisültek. Két doboz valóban újkori temetkezéshez tartozó emberi maradványok voltak, ám a külön kezelt középső ládában megtalált csontok szemmel láthatóan is sokkal régebbi keletkezésűek voltak.

Dr. Mende Balázs Gusztáv paleoantropológus irányítása mellett a régebbi csontok szénizotópos vizsgálatát a debreceni ATOMKI, valamint  két külföldi (Mannheim és Poznan) laboratóriumban végezték el.

A MORFOLÓGIAI JEGYEK ALAPJÁN IS A LEGRÉGEBBINEK FELTÉTELEZETT CSONTANYAGBÓL NÉGY MINTA ESETÉBEN MIND A HÁROM LABORATÓRIUM EGYBEHANGZÓAN ÉS MEGDÖNTHETETLENÜL KIJELENTETTE A SZÉNIZOTÓPOS VIZSGÁLATAIK SORÁN, HOGY A CSONTOK A XI. SZÁZAD KÖZEPÉN KERÜLTEK IDE.

Bár a DNS vizsgálatok még mindig tartanak, az eddigi radiokarbonos eredmények, valamint a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézet anatómiai és antropológiai kutatásai során megtalált morfológiai jegyek szerint van olyan fosszília a leletben, amely 1060-ban került a földbe, és külső elváltozásai egyértelműen a húgysav okozta köszvényre utalnak. Dr. Mende Balázs paleoantropológus és Barkó Ágoston plébániai kormányzó, a Bencés Apátsági Múzeum igazgatója szerint ennek tükrében nyugodtan kijelenthető, hogy megtalálták a tihanyi Királykripta első temetkezéséhez tartozó csontokat, amelyek I. András király, Dávid herceg és családtagjainak maradványai.

Forrás és fotó: Index