A szokás hatalma

A karácsonyi ünnepkörhöz rengeteg érdekes hagyomány tartozik. Főleg vidéken ezeknek nagy jelentőségük van a karácsonyi készülődéssel kapcsolatban (Luca széke), de jó néhány különleges szokást a városi társadalmakban is meghonosítottak (Betlehemállítás, éjféli mise). Néhányról már írtunk bővebben, mint a karácsonyfa állításról, valamint az adventi hagyományokról. De a többi ismert, vagy kevésbé ismert tradíció mellett sem megyünk el szó nélkül.

Luca széke

December 13. a karácsonyi ünnepkör egyik legkülönösebb ünnepének mondott nap. Ekkor van ugyanis Luca napja, melyet más néven „gonoszjáró napnak” neveznek. Ezen a napon elsősorban a boszorkányok ellen kell védekezni, ehhez kapcsolódik a mindenki által ismert Luca szék is.

A szék hagyományos alakja a varázserejűnek gondolt pentagramma, vagy pentalfa, magyarul boszorkányszög: ez egy szabályos ötszög köré írt öt egyenlő háromszögből kialakuló csillag.

A bútornak olyan erősnek kell lennie, hogy elbírjon egy férfit, december 26-án ugyanis az éjféli misére a „mesterek” a kabátjuk alá rejtve lopták be a templomba, hogy aztán ráállva megláthassák a boszorkányokat, akik ezen az estén szarvat hordanak (emiatt lehajtott fejjel kell belépniük a templomkapun). A széken állva a férfiak felismerték őket, azonban rögtön menekülniük is kellett, nehogy a boszorkányok széttépjék őket. Futás közben mákot szórtak el, s mivel a gonosz nőknek ezt fel kellett szedni a földről, nem érhették utol őket. Otthon a széket a tűzbe dobták, ahol a fadarabok sikítozni kezdtek, s ha karácsony hajnalán csend volt, a boszorkák hallották a fadarabok jajgatását, ez pedig a végüket jelentette. Ezt követően a ház lakói a kulcslyukba fokhagymát dugtak, a seprűt keresztbe állították és egy kést pedig belevágtak a bal oldali ajtófélfába, hogy a ház minden rontástól védve legyen.

Betlehemezés              

Ez az egyik legelterjedtebb karácsonyi népszokás talán, az egész Kárpát-medencében ismert. Középpontjában a pásztorok párbeszédes, énekes játéka áll, ők hárman vannak, és rendszerint mókásan beszélgetnek egymással. A játék legfontosabb kelléke a betlehem, amelyben a Szent Család egy életjelenete kerül kimerevítésre. A pásztorjáték szereplői hagyományosan: a kis templomot vivő pásztor, a két angyal, a három tréfás pásztor, illetve még néhány vidékenként változó szereplő. Az előadás része, hogy eljátsszák a Jézus születéséről szóló történetet, átadják ajándékaikat és jókívánságaikat, s végül a ház lakói megvendégelik őket.

Éjféli mise

Ez karácsony ünnepének első szentmiséje december 24-ét követő éjfélkor. Angyalmisének, vagy aranyos misének is szokták nevezni, utalva ezzel a templomban lévő ragyogó fényességre, illetve a Jézus születését hirdető angyalokra. Ez a mise zárja le az adventet, oldja fel a karácsonyi böjtöt, vezeti be az egész ünnepkört. A Szentföldön Betlehemben már a 4. sz. végén szokásban volt, Róma pedig az 5. sz. közepén vette át. Az éjféli mise jelzi, hogy a Megváltó elűzi a sötétség hatalmait, születése megújítja majd a világot. Egy időben hozzátartozott a miséhez, hogy sötétben kezdődött, s a „Dicsőség a magasságban Istennek” felhangzásakor borult fénybe az egész templom. Az éjfél egyébként is a nap legtitokzatosabb pillanata, így a néphitben a szellemek, hazajáró lelkek és kísértetek ideje

Jászol állítás

Tekintve, hogy a kis Jézust születése után jászolba fektették, ennek a mai napig roppant erős szimbolikus jelentősége van. A hagyomány szerint az ünnepi vacsorakor az asztal alá szénát és szalmát tettek, hogy a ház a betlehemi istálló hangulatát öltse magára. Vidéken sok helyen saját jászolt is barkácsolnak a családok.

Regölés

Ennek a leginkább Dunántúlon előforduló népszokásnak tulajdonképpen egyfajta természetvarázslás jellege van. A szokás az, hogy karácsony másnapjától január hatodikáig a fiatal legények körbejárják a falut s közben minden háznál regösénekeket énekelnek, amiért cserébe ajándékokat kapnak. A regölés valószínűleg egészen az ősidőkig nyúlik vissza, énekeik refrénje ugyanis az ősmagyar sámánvilágból származtatható, olyan sor, melyet révülés közben ismételgethettek („Haj regö rejtem”).

Aprószentek napi vesszőzés

Más néven korbácsolás, hiszen a különböző betegségeket, keléseket űzték ezzel az eszközzel, több helyen ez összekötődött a legényavatás ünnepével is.

A falu legényei ilyenkor végigjárják a házakat és miközben énekelnek, egy korbáccsal meg-meg suhintják a lányokat és asszonyokat. A gyógyító szertartásért cserébe egy darab húst kapnak, melyet azon nyomban meg is főznek a helyi kocsma mellett. A rituálé elmaradhatatlan része, hogy a vacsora közben a legényeket keresztapjaik egy pohár borral öntötték le, majd elvitték egy lányos házhoz.

 

Versenynaptár


banner ugynoksegi v2 260px

Keresés