Jaj de szép a karácsonyfa…

 

A karácsonyfa elengedhetetlen kelléke a karácsonyi ünneplésnek. Felékesítjük kedvenc díszeinkkel, gyertyát és csillagszórót rakunk rá, hogy minél varázslatosabban nézzen ki. Este az ajándékokat alá tesszük és egy pillanatra elhisszük, hogy az angyal csilingel a kis csengővel, jelezvén megérkezett. Mégis a karácsonyfa eredetét nem sokan ismerik, ezért mi most egy kis áttekintést adunk ezzel kapcsolatban.

Mióta van karácsonyfa?

Ma már világszerte hozzá tartozik a karácsonyhoz a karácsonyfa-állítás, de ez nem is olyan régóta van így. Örökzöld ágakat ugyan már igen régen szokás volt a házakban felaggatni, de egész fenyőfát a legenda szerint a nagy reformátor, Luther Márton díszített fel először, bár más források szerint már a középkorban is szokás volt egyfajta áldozatként fiatal fát kivágni ilyenkor. Azt is mondják, hogy a karácsonyfa a fából készült, piramis alakú karácsonyi gyertyatartókból alakult ki (melyeknek elektromos változatát ma is sok ablakban láthatjuk): ezeket kezdték fenyőgallyakkal díszíteni. Magyarországra német közvetítéssel került a szokás: valószínűleg Brunszvik Teréz állította az elsőt, 1824-ben.

A karácsonyfa szimbolikája

Az örökzöld fenyőfa, melyet számos kultúrában az eget és földet összekötő világfaként tisztelnek, az életet és a fényt jelképezi (lásd: fény–fenyő, lux–luc). Az ágaira aggatott almák, diók az égitesteket jelképezik, amelyek a világfa ágai között járnak körbe, más magyarázat szerint ama híres-neves paradicsomi fának a gyümölcseit. A tetejére hagyományosan csillagot tűztek, mely a betlehemi csillagot szimbolizálta. Szokás volt rá ezenkívül ostyát, mézeskalácsot is akasztani. A modern technikával az almákat mesterségesen gyártott, színes gömbök váltották fel, a csillag helyére pedig sokan hegyes, templomtoronyra emlékeztető csúcsdíszt tesznek, de sok minden egyébbel is bővült a karácsonyfa kelléktára. A szaloncukor magyar különlegesség, ezt más országban nem ismerik.

Milyen fenyőből van?

Magyarországon hagyományos karácsonyfája a lucfenyő, mert egyedül ez a faj őshonos nálunk. A karácsonyfa-ültetvényeken azonban más fajokat is termesztenek, így egyre gyakoribbá válik az ezüstfenyőként is emlegetett szúrós luc, illetve a különféle duglászfenyők és jegenyefenyők, köztük a nordmann fenyőnek is nevezett kaukázusi jegenyefenyő. Ezek látványosabbak, és a tűlevelük is kevésbé hullik, ráadásul némelyik nem is szúr, ezért lassanként kiszorítják a lucfenyőt. A gyakorta „mókusfenyő” néven árusított feketefenyő hosszabb tűlevelei miatt kevésbé elegáns, de ez is előfordul karácsonyfaként.

Karácsonyi kecske

A skandináv országokban a karácsony kellékei közé tartozik a szalmából készült kecske, a julbock is. A köztereken hatalmas szobor formájában felállított, kis bábuként pedig a karácsonyfára akasztott kecskebak a hagyományok szerint az utolsó betakarított szalmából készül, és a megújulást szimbolizálja. Az ősi skandináv-germán hitvilág szerint ugyanis Thor, a mennydörgésisten szekerét kecskék húzták, melyeket este levághatott és megehetett, mert másnapra újjászülettek. Ennek fényében nem meglepő, hogy a skandináv karácsonyi gasztronómia hagyományaihoz is hozzátartozik a kecskevágás.


banner ugynoksegi v2 260px

Keresés