Hideg János decemberben első helyen végzett a Belekben megrendezett X. Maxx Royal Nemzetközi Amatőr Golfversenyen. Az Old Lake Golf Club játékosa a törökországi pályákon szerzett élményeiről, valamint egyedi golffilozófiájáról mesélt magazinunknak.

Dibusz László csapatának tagjaként látogattál el Belekbe. Milyen új impulzusokat adott a Rózsavölgyi János emlékének ajánlott Geotech Golf Kupa és az idei túra?

Az idei már a tizennegyedik alkalom volt, hogy Dibusz László csapatával Törökországba utaztam. A Cornelia Diamond Golf Resortban szálltunk meg, és a Prince, Queen és King pályákon játszottunk, amelyek kiváló minőségük mellett rendkívül komoly kihívást jelentenek a játékosok számára. A kellemes napsütés ellenére három napon át 50–60 km/órás szél nehezítette a játékot, ami értelemszerűen a teljesítményemen is meglátszott. Ennek ellenére a második napon Texas Scramble-ben bruttó –11-es eredményt értünk el.

Nemcsak a kiemelkedő score-nak örülök, hanem a csapattársak eredményeinek is. Kürti Péter az elmúlt időszakban látványos fejlődésen ment keresztül, tavaly már a szenior válogatott tagjaként is bemutatkozott. Dr. Takács János, aki szintén a válogatott meghatározó játékosa, ezúttal is remekelt, az utolsó napi match play során is stabil játékot mutatott. Bíró Géza teljesítményével szintén elégedett voltam: a nehéz körülmények ellenére minden csapattag kiválóan helytállt. Arról nem is beszélve, mennyire élveztük a közös játékot és egymás társaságát.

Hogyan értékeled a saját játékodat?

Kissé csalódott voltam, hiszen egy hónappal korábban sikerélményekkel telve tértem haza Törökországból. Az első napon még elégedett voltam a teljesítményemmel – különösen a puttolásom volt erős, ezen a téren sikerült felülmúlnom önmagamat –, a további napokon azonban 90 körüli eredményeket játszottam.

A rövidjátékról sokan azt mondják, hogy nem tanulni, hanem érezni kell, Tiger Woods viszont egyszer úgy fogalmazott: akkor van igazán szerencséd, ha többet gyakorolsz. Ezzel maximálisan egyetértek.
Komoly kihívást jelentett a pályák keménysége is. Korábban a Montgomery pályán játszva szinte bárhová ütöttem a labdát, egy méteren belül megállt, most azonban tíz–tizenöt métert is tovább gurultak, amihez nehéz volt alkalmazkodni. Folyamatosan küzdenem kellett azért, hogy egyáltalán elérjem a greeneket, ami sajnos sok elveszített ponttal járt.

Hogyan alakul az elkövetkező időszakod?

Sok munkával – de amint Tatán végre elolvad a hó, azonnal megkezdem az intenzív gyakorlást.

Edzővel, esetleg a fiad segítségével dolgozol, vagy inkább önállóan készülsz?

A tapasztalatom az, hogy a családon belüli tanulás nem mindig a legcélravezetőbb, ugyanakkor hatalmas örömmel tölt el, hogy a kisunokám már most lelkesen terelgeti a labdát a műanyag golfütőjével. Ki tudja, talán egy szép napon belőle is vérbeli golfozó válik.