Somogyi Bencével beszélgettünk, akivel az V. Winter Cup küzdelmes napjait és a küszöbön álló bajnokságokat tekintettük át.    

Negyedik helyen végzetél a Winter Cupon. Hogyan értékeled a versenyed?

Meglehetősen izgalmasan zajlott a verseny, amelyhez nagy reményeket fűztem, de sajnos a teljesítményem nem tükrözte azt a fizikai kondíciót és elszántságot, amelyet a torna előtti héten éreztem. Zalacsányban sokkal agresszívabb játékra lett volna szükség ahhoz, hogy kiemelkedő eredményt érjek el. Ezzel szemben kezdetben konzervatívabb utat választottam: a par-ötös szakaszokat nem kettőből ütöttem meg, hanem háromból, nem akartam minden áron birdie-t ütni, illetve bizonyos helyzeteket, például a sárga elütő előnyeit, nem használtam ki. Az óvatos játékomnak köszönhetően, az egyenesebb nyitást követően nem jött össze a 0, -1 körüli eredmény.

A második körben azonban már 68-at ütöttél.

A második napon már teljesen más attitűddel léptem a pályára, a hármas kivételével minden par 5-ös szakaszt kettőből megütöttem, ami hatalmas előnyt adott: mindössze egy putt elég volt ahhoz, hogy birdie-t szerezzek. Az első kilenc szakasz után -6-ra álltam, majd a hátsó kilencen még egy birdie-t sikerült ütnöm a tizenegyes szakaszon, a tizenkettes szakaszt követően azonban elbizonytalanodtam, aminek eredményeképpen egymást követően három bogey is becsúszott. Utólag visszatekintve, azt gondolom, előnyösebb lett volna nagyobb önbizalommal nekivágni a hátralévő szakaszoknak, hiszen ezáltal javíthattam volna az eredményeimen.

Hogyan zajlott a harmadik versenynap?

Az utolsó fordulóban 74-gyel jöttem le a pályáról. Nyugodtan és bátran kezdtem, az első néhány szakaszt hibátlanul játszottam le, majd a négyesen birdie-t ütöttem. A hetesen kezdődtek a gondok, ezen a szakaszon ugyanis dupla bogey-t ütöttem. Egy kő tetején megpattant, majd onnan a vízbe került a labdám ezért dropolnom kellett. Ezt követően túlütöttem a greent és nem sikerült a chip-puttom, így dupla bogey-val zártam a szakaszt. A nyolcason ismét becsúszott egy bogey, a kilencesen viszont hibátlan drive-ot ütöttem, méghozzá egy meglehetősen nehéz pozícióból, kétszázhúsz méterre a zászlótól. Kettőből megütöttem a labdát, ám az a vízbe esett, így „rezgő kezes” puttot kellett elütnöm a par-ért, hogy versenyben maradjak, míg Richárd barátom egy bámulatos, kétméteres eagle-puttot produkált. Szerencsére megcsináltam a part, így Ricsi csupán egy ütéssel „húzott el” azon a szakaszon. A hátsó kilencen számos lehetőséget kihagytam, így az első hely lehetősége elment. Ennek ellenére nem adtam fel, és mindent megtettem azért, hogy a lehető legjobb pozíciót és helyezést érjem el. A tizennyolcas szakaszon a hátszélnek köszönhetően a drive-om kint maradt, a labda ismét a vízben landolt. A közelítő ütésem négy méterrel túlment, ezért a puttom nem sikerült, végül a T4. helyen, egy ütéssel Bertényi Bence mögött végeztem.

Mi következik most?

Most egy viszonylag kemény időszak következik, ugyanis hamarosan Münchenbe utazom, hogy részt vegyek a Bajor Csapatbajnokságon. Ezt követi a Torinóban megrendezésre kerülő Olasz Amatőr Bajnokság, majd ismét München felé veszem az irányt, ahol a 2024-es Bundesliga szezonnyitója vár rám. Nem hagyom, hogy az utolsó napi negatív gondolatok elvegyék a kedvem, hiszen a golfban éppen az a csodálatos, hogy minden nap új kihívásokat tartogat a sportolók számára!       

Fotó: TÁTRAI BÉLA