Néhány hete beszámoltunk arról, hogy Kovács István életében egyre nagyobb teret hódít a golf, éppen ezért örömhírként olvastuk az Első Budapest Nyílt Golfbajnokságról szóló közleményt, ahol bejelentették: a versenysorozat fővédnöke Koko lesz.

A versenysorozat meg is kezdődött, de a sors furcsa fintora, hogy Koko nélkül indultak el az első flightok az Academy Golf Club pályáján, a sportoló ugyanis külföldi elfoglaltságai miatt nem tudott részt venni a versenyen.

Annak ellenére, hogy a bajnokságon nem tudtál elindulni, nem voltak golfmentes napjaid. Sőt…
Ez így igaz. Történetesen a Klicsko meccs miatt utaztam Hamburgba, de nem közvetlenül a meccs napján érkeztem a helyszínre, korábban ott voltunk már a szövetség elnökével, valamint két bíróval. Bár mind-mind a bokszhoz köthető szakemberek, de sikerült úgy összehozni a társaságot, hogy mindenki golfozik, éppen ezért nem volt kérdés, hogy a verseny előtti napokat egy kis játékkal fűszerezzük meg. Ez volt az első olyan külföldi utam, ahol immáron a golf is szerves részét képezte a programnak. Szerdán érkeztünk, és volt olyan nap, hogy majdnem 27 lyukat játszottunk le. Volt 6.40-es és 8:00-ás tee time-unk is. Nagyon jól éreztük magunkat, csodálatos pályákon játszhattunk a barátokkal.

Aztán eljött a nagy nap, ahol valami egészen fantasztikus dolog történt veletek.
A meccs előtt néhány órával érkeztünk a helyszínre, ahol még nem volt nagy a mozgás. Folyamatosan érkeztek meg az ismert emberek, persze mindenkit nagy érdeklődés és vakuvillogás kísért. Nem vagyok az a nagy rajongó típus, ráadásul ezekkel a sportolókkal, színészekkel többször is találkozhattunk már. Egyszer csak azonban arra lettünk figyelmesek, hogy a hátunk mögött ül egy jellegzetes göndör fürtökkel megáldott fiatal titán, aki minden felhajtást mellőzve, sportosan, lazán, a maga kis szerénységével ül, és várja, hogy elkezdődjön a meccs. Abban a pillanatban egyszerre néztünk össze, és adtunk hangot gondolatainknak, mert nem hittük el, amit láttunk. Rory McIlroy ült mögöttünk, és itt megint csak valami furcsa sorsbeli véletlen következett be, hiszen egész nap Rory volt a téma a golfpályán. Aznap játszottunk ugyanis a Deutsche Bank versenyének pályáján, ahol a fiatal fiú 67-es játszott, én pedig 97-es score-ral zártam a 18 szakaszt. Nagyon nehéz ez a pálya, éppen ezért örülök ennek az eredménynek, de pont azon viccelődtünk, hogy Rory még egy-két évvel ezelőtt játszotta ezt az eredményt, azt már nem is merjünk megmondani, hogy hány évesen.

És megtörtént a nagy találkozás.
Természetesen nem csak nekünk tűnt fel a végtelenül szerény golfozó, mások is voltak, akik odamentek, fotózkodtak, beszélgettek vele egy kicsit. Mivel ez még egy üresebb járat volt, hiszen a meccsig volt még idő, volt egy kis lehetőségünk beszélgetésbe elegyedni a US Open menőjével. Elmeséltük neki, hogy pont aznap beszélgettünk róla, és elmondtam neki azt is, hogy mit játszottam ezen a nehéz pályán. Aztán szomorkodva mesélte, hogy ő nem golfozott még aznap, hiszen Wimbledon után azonnal a hamburgi helyszínre repült. Készítettünk egy közös fotót is, majd hagytuk, élvezze ő is az eseményt, ami hamarosan kezdetét is vette.

Bár a Budapest Bajnokság első fordulóján nem tudtál részt venni, azt hiszem, ez az élmény egy életre szól. Az eredményhirdetésen azonban már személyesen is találkozhattunk veled, sőt, meglepetést is hoztál a leendő nyertesnek.
Valóban nagyon sajnáltam, hogy nem tudok ott lenni az első fordulón, viszont igyekeztem vissza az eredményhirdetésre, ahova nem illett volna üres kézzel beállítanom. A szombati meccs után kértem egy aláírást a győztestől, így a verseny későbbi első helyezettje egy Klicsko aláírással is gazdagabb lesz majd. Így utólag elgondolkoztam azon, hogy nem tőle, hanem Rory-tól kellett volna aláírást kérnem, de majd egyszer talán erre is sor kerül. Így viszont egy szimbolikus ajándék lett ez az aláírás, hiszen a boksz miatt hagytam ki az első fordulót. Azt azért hozzá kell tennem, hogy szerencsés volt a meccs kimenetele, mert ha nem így alakul a vége, akkor biztosan nehezebb lett volna megszereznem az aláírást is. (mosolyogja el magát Koko.)

Kovács István egyébként azonnal igent mondott a három budapesti klub felkérésére, hiszen példaértékűnek tartja azt az összefogást, amit tető alá hoztak a golfklubok. Mint elmondta, a játékosok létszáma egyértelműen mutatja azt, hogy egy sikeres kezdeményezésről van szó, emellett pedig öröm azt látni, hogy más sportokkal ellentétben a golf egyre inkább az összetartást próbálja megmutatni, előtérbe hozni. A budapesti klubok egy irányba tekintése egy pozitív üzenet lehet, nem csupán a golfozók, de a hazai sportos társadalom számára is. Koko szerint fényes, követendő példa ez, mely mellett büszkén áll ki fővédnökként, és reméli, hogy egy nagy hagyomány kezdődött el vasárnap, az Academy Golf Club pályáján.