Gratulálunk a hétvégéi bajnoki győzelemhez! A harmadik nap elmaradása felvetheti a „mi lett volna, ha” kérdését, mégsem mondaható, hogy meg kell csillagozni ezt a győzelmet: két nap után vezetted a tornát, nagyszerű formában játszottál. Minek köszönhető ez a jó forma, és az, hogy az idei versenyeken rendre az élmezőnyben találkozunk a neveddel?

Igen, sajnos a „mi lett volna, ha…” kérdés valóban ott lebeg, valószínűleg nem csak az én fejemben, hanem az összes résztvevő fejében is. Leginkább persze azokéban, akiknek reális esélyük lett volna a végső győzelemre. És ugyan azt már soha nem fogjuk megtudni, hogy mi lett volna, ha…, de mivel az első 4 helyen álló versenyző között mindössze 2 ütés volt a különbség két nap játék után, szerintem nagy a valószínűsége annak, hogy a mostanitól eltérő végeredmény született volna. Győztesként ez persze nem a legkellemesebb érzés, de mivel változtatni nem lehet rajta, el kell fogadnom.

Ami az általános formámat illeti, a lehetőségekhez képest igyekszem sokat játszani, bár így, hogy 18 év után idén klubot váltottam, ez kicsit több szervezést igényel. Próbálom rendben tartani a kondimat, a téli Covid óta talán nyár elejére sikerült eljutnom odáig, hogy azt mondhassam, már nem érzem a nyomait a betegségnek. Ezen kívül sokat tornázom, hogy bírja a derekam. A rangen való gyakorlással viszont hadilábon állok, ha van időm, akkor inkább a pályára megyek ki. :)

Ami pedig a hétvégét illeti: akik rendszeresen játsszák ezt a játékot, azok pontosan tudják, hogy milyen sok összetevője van a nap végi eredménynek. Kezdve a technikai felkészültségtől, a fizikai és lelki állóképességen keresztül, a szerencsefaktoron át egészen odáig, hogy éppen abban az adott 4,5 órában hogy jön ki a lépés. A hibás ütések mekkora bajt okoznak… A jó ütések mennyire válthatók par-ra, birdie-re… Mennyire vagy éppen jó vagy rossz hangulatban… Mennyire tudod kizárni az esetleges zavaró körülményeket… stb., stb. Nekem szerencsére ezen a hétvégén aránylag jól jött ki a lépés. Nem azt mondom, hogy nem lehetett volna jobb a score, hiszen tudjuk, hogy minden egyes kör után felrémlenek az éppen a lyuk szélén megálló puttok, vagy a hibás ütések, amiket egyébként máskor „soha” nem rontunk el, vagy a „mi lett volna, ha…”, de összességében elégedett voltam a játékommal.

Balkezesként hogyan tudtál alkalmazkodni a jobbkezes büki pályához? És mi az, amit balkezesként akár az előnyödre is tudsz fordítani egy ilyen helyzetben?

Ezen elég sokat aggodalmaskodtam a versenyt megelőző napokban, sőt még a gyakorlókörön is. Elég sok olyan szakasz van ezen az amúgy tényleg nagyon szerethető pályán, amely balkezesként kifejezetten problémásnak tűnt a szokásos draw ütéseimmel. Pont emiatt az utóbbi időben elég sokat próbáltam gyakorolni, hogy legalább a kezdőütéseimmel tudjak biztonságos fade-et ütni. Ez egészen az első versenynap, indulás előtti bemelegítő range-ezésig nem nagyon sikerült. Viszont ott szerencsére pont a szintén balkezes Horváth Joe mellé kerültem, amikor a drive-ok kerültek sorra a gyakorolás közben. A vele való beszélgetés, ütögetés közben sikerült egy olyan momentumot találnom, amitől sokkal magabiztosabb lettem. Nem biztos, hogy technikailag teljesen jó, amit elkezdtem csinálni, de meghozta a bizalmamat a fade kezdőütésekkel kapcsolatban. És mindannyian tudjuk, hogy mennyit számít, ha bízol egy ütésben. Sokat!:) Remélem, sokáig megmarad ez az érzés. :)

A harmadik napon váratlan helyzettel kellett szembenéznetek. Ilyenkor mit lehet tenni, hogy mentálisan fókuszban tudj maradni?

Valójában nem tudom, hogy mi ilyenkor a teendő. Illetve az a helyzet, hogy most már soha nem tudjuk meg, hogy sikerült-e egyáltalán fókuszban maradnom. Ahhoz le kellet volna játszanunk a harmadik kört.:(

Hogyan vizsgázott szerinted a megújult büki pálya első többnapos versenyén?

Annak idején itt kezdődött a MidAm-os történet, úgyhogy nagyon jó volt ide visszatérni. A pálya szerintem jól vizsgázott. Nyilván voltak kisebb hibák, amelyek akár egy-egy ütésbe is kerülhettek, cserébe viszont érzésem szerint jobban ki voltak tisztítva az erdős részek, és kisebb volt a raugh, mint régen. Látszik, hogy nagyon sok munkát és energiát fektettek bele az elmúlt időszakban az ott dolgozók, amiért külön köszönet illeti őket! Úgyhogy összességében szerintem egy nagyon jól játszható pályával bővült a hazai paletta, ami nagyon jó hír.
Az időjárással, illetve konkrétan a széllel azért voltak problémáim a játék alatt, de azt hiszem, ez nem a szervezők felelőssége. :)

Végezetül: hogyan fogod megünnepelni ezt a győzelmet? És melyik polcra fog kerülni a bajnoki cím az eddig megszerezett díjak sorában?

Külön ünneplés nem volt és nem is lesz. Nagyon jól esett, hogy sokan felhívtak, üzenetet küldtek, gratuláltak. És bár ahogy már az elején is említettem, kicsit vegyesek az érzéseim a félbeszakított verseny miatt, azért tulajdonképpen nagyon örülök, hogy egy ilyen erős mezőnyben újra Magyar Bajnok lehettem.

Képek: midamgolf.hu