Jobb későn, mint soha. Véd a brit variáns ellen is.

Június 14-én (hétfőn) jelentette be a Maryland állambeli székhelyű amerikai, Novavax nevű vakcinagyártó, hogy Covid–19 elleni védőoltása túl van a klinikai III-as fázisú vizsgálatokon, és hatásosnak, biztonságosnak, valamint jól tolerálhatónak bizonyult.

A PREVENT–19 NEVŰ VIZSGÁLATBA 29 960 BETEGET VONTAK BE 119 KLINIKÁN AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ÉS MEXIKÓ TERÜLETÉN, ÉS A VÉGLEGES EREDMÉNYEK SZERINT AZ OLTÁS 100 SZÁZALÉKBAN VÉDELMET NYÚJTOTT A KÖZÉPSÚLYOS, SÚLYOS, VALAMINT HALÁLOS LEFOLYÁSÚ COVID ELLEN, míg az enyhe esetek ellen 90,4 százalékban védett meg a vakcina. Gregory M. Glenn, a vállalat kutatási és fejlesztési részlegének igazgatója szerint ez fontos lépés annak irányába, hogy a teljes földkerekség leküzdje az új típusú koronavírus által okozott világjárványt. Ez különösen annak fényében igaz, hogy a kevésbé fejlett országok még alig kezdték meg oltási kampányukat, így a világ jelentős részén még mindig nagy gondokat okoz a járvány.

A Novavax-projektet a még Donald Trump elnöksége idején elindított Operation Warp Speed elnevezésű kezdeményezés támogatta. A program összesen mintegy 10 milliárd dollárjába került az amerikai adófizetőknek, és az elinduláskor Trump még abban reménykedett, hogy az első vakcinák már az elnökválasztás idejére elkészülnek. Ez végül nem valósult meg, az első amerikai gyártók, a Pfizer és a Moderna, még Trump elnöksége idején ugyan, de csak decemberben kapták meg az engedélyeket. Most pedig úgy tűnik, hogy jókora késéssel, de végül a Novavax is leszállítja majd a beígért oltásokat. Ez egyébként a cégre eddig nem volt jellemző, mivel a Novavax több fontos kórokozó, például a Zika- és Ebola-vírus ellen is próbálkozott vakcina fejlesztésével, de a termékig eddig nem jutott el. Ezért a Covid-vakcina-projekt kezdetén, fogalmazzunk így, meglepő volt a teljes programon belül a Novavax részére folyósított 1,6 milliárd dolláros állami támogatás.

A világ legnagyobb gyógyszercégei azért szövetkeznek, nehogy elhamarkodottan engedélyezzék a vakcinát.

A vizsgálat tehát felnőtt- és időskorú páciensek körében lezárult már, de a 12–18 évesek vizsgálata továbbra is folyik, 2248 résztvevővel. A vizsgálatnak külön jelentőséget ad, hogy a megfigyelések január 25. és április 30. között történtek, amikor a fertőzések túlnyomó részét a brit B.1.1.7 variáns okozta, de terjedőben volt több egyéb mutáns is. Így tehát bebizonyosodott, hogy az oltás ezek ellen is véd. Érdekes adat továbbá, hogy a vakcina a magas rizikójú csoportokban is jelesre vizsgázott: a 65 év felettiek, krónikus betegségben szenvedők, valamint a koronavírus-fertőzésnek fokozottan kitett csoportokban is 91 százalékos védelmet nyújtott. A vakcinát kifejezetten jól tolerálták a vizsgálatban részt vevők. A leggyakoribb oltási reakció a beadás helyén tapasztalt érzékenység vagy fájdalom, illetve gyengeség és fejfájás volt, ami legkésőbb 3 nap alatt valamennyi páciensben elmúlt. Ezek a tünetek azonban a placebocsoportban is hasonló gyakorisággal fordultak elő.

Az oltás mesterséges, ún. rekombináns, illetve nanorészecske-technológiával elállított tüskefehérjét tartalmaz, tehát a számunkra jelenleg elérhető vakcináktól eltérően sem mRNS (Pfizer, Moderna), sem DNS (AstraZeneca, Janssen, Szputnyik), sem pedig teljes, elpusztított vírus (Sinopharm) nincs benne. A tüskefehérjén kívül tartalmazza a Novavax szabadalmazott, szaponinalapú adjuvánsát is a vakcina által kiváltott immunreakció felerősítésének céljából. Ehhez lényegileg hasonló módszeren alapuló vakcinát fejleszt a Glaxo és a Sanofi Pasteur együttes erőkkel, ami azonban még csak a klinikai II. fázist fejezte be.

Forrás: Index 

Fotó: Euractiv.com