Az 2020-as év az egész emberiség számára rendkívül nehéz volt. A koronavírus iszonyatos pusztítást végzett a világban, milliók haltak bele, még többen veszítették el a munkájukat vagy kerültek borzalmasan nehéz helyzetbe. A sportvilágot és a sportolókat sem kímélte a világjárvány, de voltak olyanok, akiket nem a Covid ragadott el. Az alábbiakban azokra a legendákra emlékezünk, akiktől 2020-ban kellett búcsút vennünk. Listánk a teljesség igénye nélkül készült.

David Stern (1942–2020)
2020 nem sokat várt a tragédiákkal, január 1-jén hunyt el az egyetemes kosárlabda valaha volt egyik legnagyobb alakja, David Stern. Magát a játékot James Naismith találta fel, Michael Jordan lett az arca, de Stern volt az, aki konszolidálta, globalizálta és virágzó üzletté tette. 1984. február 1-jén vette át az NBA irányítását és egészen 30 évig töltötte be a komisszár pozícióját.

Rengeteg markáns intézkedést hozott, amelynek köszönhetően az NBA már nem csak egy megvadult cirkusz volt, hanem egy komoly sportliga.Kőkemény üzletember volt, aki nem félt bepiszkolni a kezét, bár ezek a dolgai (az 1985-ös, Patrick Ewing-féle draft megbundázása, vagy Michael Jordan állítólagos eltiltása 1993-ban) sosem nyertek bizonyítást, viszont ezekkel is tekintélyt parancsolt magának. 2019. december 12-én kapott agyvérzést, és hiába operálták meg azonnal, nem sokkal később elhunyt.

Kobe Bryant (1978–2020)
A (kosár)világ alig heverte ki Stern halálát, amikor jött az újabb tragédia. Január 26-án a kaliforniai Calabasas környékén a hegyoldalba csapódott egy helikopter, amelyen Kobe Bryant és lánya, Gianna mellett még hét ember utazott, a balesetet senki sem élte túl. Túlzás nélkül állítható, hogy a sokkoló hírek megemésztése és elfogadása után az egész bolygó gyászba borult.

3,5 évvel korábban vonult vissza, imádta a családapa-szerepet, a szórakoztatóiparban is a csúcsra tört, amit az Oscar-díja is bizonyít. Az ötszörös NBA-bajnok Bryant volt az, aki a leginkább megközelítette Michael Jordant, szorgalomban pedig biztos, hogy túl is tett rajta.
Azok kevés sportoló közé tartozott, aki kinőtte a sajátját és globális ikonná vált.

Wichmann Tamás (1948–2020)
A kenusport egyik legnagyobb alakja február 12-én hunyt el, miután több mint két évig küzdött a rákkal. Életpályája legendás, gyerekkorában elütötte egy rendőrautó, napokig kómában feküdt, aztán szinte újra kellett tanulnia járni, egy évig géppel tudott közlekedni. Ökölvívással kezdte sportolói karrierjét, majd átült a kenuba, 17 évesen pedig már országos bajnok volt.

KILENC VILÁGBAJNOKI ÉS HÁROM EURÓPA-BAJNOKI CÍMET NYERT,
az olimpiai arany viszont nem jött össze (ami élete végéig fájt neki), két ezüstöt és egy bronzot szerzett. Visszavonulása után, 1987-ben megnyitotta a Wichmann sörözőt a budapesti Kazinczy utcában, amit 2018-ig üzemeltetett, és ami a bulinegyed egyik kultikus helyévé nőtte ki magát.

Nem sokkal halála előtt, 2020 januárjában a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Sportújságírók Szövetsége Életműdíjjal tisztelgett ragyogó pályafutása előtt.

Göröcs János (1939–2020)
Az újpesti futballikon február 23-án, váratlanul hunyt el otthonában. A magyar válogatottban 62-szer szerepelt, ezeken 19 gólt lőtt. Tagja volt az 1960-ban olimpiai bronzérmet szerző csapatnak, két évvel később ötödik helyen végeztek a világbajnokságon.

AZ ÚJPESTTEL ÖTSZÖR NYERT MAGYAR BAJNOKI CÍMET, KÉTSZER MAGYAR KUPÁT (EDZŐKÉNT MÉG EGYET), EGYSZER PEDIG A VÁSÁRVÁROSOK KUPA DÖNTŐJÉIG MENETELT A LILA-FEHÉR EGYÜTTESSEL, amelyben 339 mérkőzést játszott 15 év alatt, 1985-ben pedig örökös bajnoknak választották meg. 2008-ban Újpest, 2012-ben Budapest díszpolgára lett, 2016-ban megkapta a Magyar Labdarúgó-szövetség Életműdíját.

Az olimpiai bajnok úszónő február 29-én hunyt el, ő volt a harmadik magyar klasszis, akit abban a hónapban elveszített az ország. Kilencévesen kezdett el úszni, miután a rádióban végighallgatta, ahogy Csík Ferenc olimpiai bajnok lesz, ekkor határozta el, hogy ő is olimpiát nyer. 14 évesen már országos csúcstartó volt, de zsidó származása miatt 1945-ig nem úszhatott és bújkálnia kellett. 1947-ben ő volt az első nő, aki pillangó kartempóval úszta a mellet (ekkor még nem volt külön szám), ezért kapta meg a „Pillangókisasszony” becenevet. Már az 1948-as ötkarikás játékokon is ott volt, de beteg volt a felkészülési időszak alatt, ezért a dobogó nem jött össze. Összesen 36 országos, 12 Európa- és hat világrekordot állított fel, 1947 és 1951 között nyolcszor nyerte meg a főiskolai világbajnokságot. Pályafutását 1960-ban fejezte be, nem teljesen önszántából.

Henri Richard (1936–2020)
Az észak-amerikai profi hokiliga (NHL) legtöbbszörös bajnoka, játékosként összesen 11-szer emelhette magasba a Stanley-kupát, mindannyiszor a Montréal Canadiens színeiben. 1955 és 1975 között összesen 1439 találkozón lépett jégre (alapszakaszt és rájátszást is számolva), ezeken 1175 pontot szerzett. Bátyja minden idők egyik legjobb góllövője, Maurice „Rocket” Richard volt, Henri miatta és alacsony termete miatt kapta meg a „Pocket Rocket”, azaz „Zsebrakéta” becenevet. 1979-ben beválasztották a Hírességek Csarnokába, 2017-ben pedig az NHL történetének 100 legjobb játékosa közé. Az NBA-s Bill Russellen kívül

Ő AZ EGYETLEN ÉSZAK-AMERIKAI SPORTOLÓ, AKI 11-SZERES BAJNOKNAK MONDHATJA MAGÁT SAJÁT LIGÁJÁBAN, valamint egyike annak az öt NHL-esnek, aki két olyan gólt is lőtt, amivel bajnoki címet szerzett. 2015-ben Alzheimer-kórral diagnosztizálták, 2020. március 3-án hunyt el.

Radomir Antics (1948–2020)
A szerb edzőlegenda hosszas betegség után, 2020. április 6-án hunyt el. Ő volt a világ egyetlen trénere, aki a Barcelonát, a Real Madridot és az Atlético Madridot is irányította. Utóbbi együttes kispadján érte el a legnagyobb sikereket, az 1995-96-os idényben ugyanis a spanyol bajnokságot és a Király-kupát is elhódította velük, a csapat történetében először és eddig utoljára jött össze a duplázás.

2008-ban kinevezték szerb szövetségi kapitánynak, a válogatottat pedig kijuttatta a 2010-es dél-afrikai világbajnokságra. Ő volt az, aki a legnagyobb hatással volt a Diego Simeonéra, valamint aki először szavazott bizalmat a Barcelonában Victor Valdésnek és Andrés Iniestának.

Sir Stirling Moss (1929–2020)
A valaha volt legjobb Formula–1-es versenyző, aki sosem nyert világbajnoki címet. Összesen 67 futamon indult, ezek közül 16-ot megnyert, további 8 alkalommal állt dobogóra. 1955 és 1958 között egymás után négyszer végzett a vb-pontverseny második helyén, a következő három idényben pedig egyaránt harmadik lett. 1958-ban került a legközelebb a csúcshoz, amikor egyetlen ponttal maradt alul Mike Hawthornnal szemben, aki így a sport első angol világbajnoka lett. Ehhez azonban Moss végtelen sportszerűsége is kellett. Történt ugyanis, hogy a Portugál Nagydíjon a Moss mögött második helyen haladó Hawthorn autója lefulladt, amit végül a pilóta betolta célba.

A VERSENY UTÁN VISZONT KIZÁRTÁK, MERT MENETIRÁNNYAL ELLENTÉTESEN TOLTA A VERSENYGÉPET, MOSS AZONBAN KIÁLLT RIVÁLISA MELLETT, MONDVÁN, AZ A PÁLYÁN KÍVÜL TÖRTÉNT, EZÉRT NEM LEHET DISZKVALIFIKÁLNI.

A versenybíróság odaítélte Hawthornnak a második helyért járó hét pontot, ami a végelszámolásnál döntőnek bizonyult.

1962-ben balesetet szenvedett, napokig kómában feküdt, nem sokkal később pedig visszavonult. 2018 óta súlyos betegséggel küzdött, 2020. április 12-én halt meg a legtöbb brit autóversenyző példaképe.

Don Shula (1930–2020)
Az NFL történetének legsikeresebb edzője 2020. május 4-én hunyt el otthonában. A magyar származású tréner (szülei együtt vándoroltak ki az Egyesült Államokba) több rekordot is tart az NFL-ben: övé a legtöbb győzelem (playoff-fal együtt 347), a legtöbb mérkőzés (526), a legtöbb egymás utáni NFL-szezon (33), és ő volt a legendás, 1972-es Miami Dolphins edzője is.

EZ VOLT AZ A CSAPAT, AMELY A LIGA TÖRTÉNETÉBEN EGYEDÜLIKÉNT HIBÁTLAN MÉRLEGGEL NYERTE MEG A BAJNOKSÁGOT.

Pályafutása első hét évében a Baltimore Coltsot dirigálta, a következő 26-ban (!) pedig a Miamit.

1995-ben vonult vissza, nem sokkal később pedig természetesen beválasztották a Hírességek Csarnokába. Négyszer nyerte el az Év edzője-díjat, 1993-ban pedig a Sports Illustrated őt választotta az Év sportemberének.

Jerry Sloan (1942–2020)
A Utah Jazz legendás edzője játékosként is szerepelt az NBA-ben, és nem is volt rossz kosaras: a Chicago Bulls színeiben kétszer volt All-Star, négyszer a legjobb, kétszer pedig a második legjobb védekező csapatba került be az adott szezon végén. Visszavonulása után nem sokkal segéd-, majd vezetőedzői pozíciót kapott a Bullsnál, de három év után elküldték. Ezután csatlakozott a Jazzhez, ahol 1988-ban nevezték ki vezetőedzőnek, és egészen 2011-es, hirtelen jött visszavonulásáig be is töltötte a pozíciót.

ELSŐ 16 (!) SZEZONJÁBAN BEVITTE A JAZZT A RÁJÁTSZÁSBA,
1997-ben és ‘98-ban egészen a nagydöntőig meneteltek, de éppen a Chicago Bulls – amelynek a Jordan-éra előtt ő volt az egyik legjobb játékosa – mindkétszer legyőzte őket.

2011-ben szezon közben lemondott, pedig a Jazz jól állt, de komoly konfliktus akadt közte és a csapat irányítója, Deron Williams között. A vezetőség Williams oldalára állt, Sloan pedig azonnali hatállyal otthagyta az állást és soha többé nem edzősködött. 1221 GYŐZELMET SZERZETT TRÉNERKÉNT AZ NBA-BEN, AMELLYEL DON NELSON, LENNY WILKENS ÉS GREGG POPOVICH MÖGÖTT A NEGYEDIK AZ ÖRÖKRANGLISTÁN.

2016-ban Parkinson-kórt diagnosztizáltak nála, idén tavasszal pedig sokszor lehetett hallani arról (főleg a Last Dance apropóján), hogy romlik az állapota. 2020. május 22-én hunyt el.

Sitku Ernő (1972–2020)
Néhány órával Sloan halála után újabb borzalmas hír sokkolta a hazai kosárszeretőket, ugyanis 48 évesen, tragikus hirtelenséggel elhunyt a 149-szeres válogatott Sitku Ernő. A nyíregyházi születésű játékos egy ideje szülővárosában dolgozott a sportért, ő volt a Nyíregyházi Élsport Kft. ügyvezetője. Játékosként négyszer nyert magyar bajnokságot, kétszer volt Magyar Kupa-győztes, legnagyobb sikereit a Budapesti Honvéd, majd az Atomerőmű SE csapataiban érte el.

Vezetésével a nyíregyházi kosárlabdasport egyre szebb sikereket tudott felmutatni, az utánpótlás-nevelő akadémiát a legjobbak közé vezette. A fiatalok nevelése különösen szívügye volt, az U18-as fiú válogatott csapatvezetőjeként nagyon sokat tett a felnövekvő tehetségekért.

Kárpáti György (1935–2020)
Néhány nappal 85. születésnapja előtt, június 17-én hunyt el a játékosként háromszoros, másodedzőként egyszeres olimpiai bajnok vízilabdás legenda. Gyerekként több sportban is remekelt, majd a póló mellett döntött, és bár nem ő volt a legmagasabb játékos, sokkal jobban úszott a többieknél és technikásabb is volt.

Az 1952-es helsinki játékokról 17 évesen tért haza arannyal, a sikert négy és 12 évvel később is megismételte, valamint begyűjtött három Eb-elsőséget is.

SIKEREI ELISMERÉSEKÉNT KITÜNTETTÉK A „NEMZET SPORTOLÓJA" CÍMMEL IS,

az összes érdemét szinte lehetetlen volna felsorolni.

Benedek Tibor (1972–2020)
Amikor májusban bejelentette, hogy visszavonul mindenféle vízilabdával kapcsolatos tevékenységtől, már lehetett sejteni, hogy súlyos beteg és nagy a baj. Minden idők egyik legjobb játékosa, a balkezesek között pláne kiemelkedő. Alapembere és csapatkapitánya volt a 2000-es években domináló magyar válogatottnak,

HÁROM OLIMPIÁT ÉS EGY VILÁGBAJNOKSÁGOT NYERT EKKOR JÁTÉKOSKÉNT, ELŐTTE 1997-BEN EB-ARANYAT IS SZERZETT.

Visszavonulása után hamar edzősködni kezdett, majd ő lett a nemzeti csapat szövetségi kapitánya, amellyel 2013-ban, egy megfiatalított kerettel meg sem állt a vb-címig, egy évvel később másodikok lettek a hazai Eb-n.

Mindent lebíró akarattal, szorgalommal és kitartással lett a világ egyik legjobb játékosa, majd edzője. Amit az UVSE csikócsapatával művelt utolsó éveiben, az pedig maga volt a csoda. Egy nappal Kárpáti György után, június 18-án, hosszú harc után hunyt el az egyetemes vízilabdasport egyik legfontosabb alakja.

Diego Maradona (1960–2020)
Kobe Bryant halála mellett Maradonáé rázta meg leginkább a világot. Argentína, Nápoly és a bolygó egy része többnapos gyászba borult. Minden idők egyik legjobb futballistája az 1986-os világbajnokságon tette le végleg a névjegyét, amikor öt perc alatt meglőtte a történelem két leghíresebb gólját, de már ekkor is klasszis volt.

Később Dél-Olaszországot hajtotta uralma alá, ahol szintén isteni státuszba került. Sajnos már ekkor sem vetette meg a túlzásba vitt hedonizmust, ami aztán a hatalmába kerítette, és visszavonulása után már főleg kihágásai és viselkedése miatt került a címlapokra.

TÖBBSZÖR KERÜLT KÓRHÁZBA FÜGGŐSÉGEI, VAGY AZ EZEKBŐL ADÓDÓ BETEGSÉGEK MIATT.

2008-ban kinevezték argentin szövetségi kapitánynak, de a 2010-es vb-fiaskó után nem hosszabbították meg a szerződését. Ezután volt még több, kisebb jelentőségű edzői megbízatása, de az életet közben is nagykanállal habzsolta. Halála előtt nem sokkal életmentő agyműtétet kellett rajta végrehajtani, majd november 25-én szívelégtelenségben hunyt el otthonában.

Paolo Rossi (1956–2020)
Az olaszok legendás futballistája december 9-én este halt meg otthon. Rossi emblematikus alakja volt a ‘80-as évek focijának, a Juventusszal klubszinten mindent megnyert, legemlékezetesebb és legsikeresebb éve pedig egyértelműen 1982 volt, amikor világbajnoki címhez segítette a válogatottat.

Ő LETT A TORNA GÓLKIRÁLYA ÉS LEGJOBB JÁTÉKOSA IS, AZ EGYENES KIESÉSES SZAKASZBAN HÁROM MECCSEN HAT GÓLT LŐTT:

a brazilok elleni negyeddöntőben három, a lengyel elleni elődöntőben kettő, a fináléban pedig egy alkalommal volt eredményes, természetesen a France Football Aranylabdáját is neki ítélték oda.

Kilenc góljával Roberto Baggióval és Christian Vierivel együtt a legeredményesebb olasz csatár a vb-k történetében. A Juventus után játszott még egy-egy szezont az AC Milanban és a Hellas Veronában, majd 1987-ben, 31 évesen visszavonult.
A felsorolás – sajnos – nem teljes, a felsoroltakon kívül is megannyi klasszis távozott ebben a semmihez sem hasonlítható évben, többen is a koronavírus áldozatai lettek.

Forrás és kép: Index