Kellemes karácsonyi ünnepeket kívánunk valamennyi olvasónknak!

 

Mit is ünneplünk karácsonykor?

 

A keresztény kultúrkörben a karácsony a Megváltó, Jézus születésének az ünnepe. A téli napfordulóhoz azonban a kereszténység előtti, „pogány” időkben is kötődött ünnep, hiszen fontos időpont ez: ekkortól kezdenek hosszabbodni a nappalok, tehát a fény megszületését ünnepelték ilyenkor. Az egyház igen bölcsen nem eltörölni igyekezett a pogány ünnepet, hanem ráépítette a sajátját: így került csaknem pontosan a téli napfordulóra az embereknek világosságot hozó Jézuska születésnapja.

 

A történet

A Biblia szerint Mária, Jézus anyja szűz volt, magzata a Szentlélektől fogant, vagyis Isten fia. A Szentföld ekkor római uralom alatt volt, és a császár éppen erre az időpontra népszámlálást rendelt el, amiért mindenkinek a szülőhelyére kellett utaznia. A szent család ezért Mária férjének, Józsefnek a szülővárosába, Betlehembe utazott, szamárháton. Nem jutott nekik szállás máshol, csak egy istállóban, s itt született meg a kis Jézus, akit édesanyja bölcső híján a jászolba fektetett. A környékbeli pásztoroknak egy angyal vitte az örömhírt, három napkeleti bölcset (a „három királyt”) pedig egy fényes csillag vezetett a helyszínre, hogy ajándékokkal köszöntsék a Megváltót.

 

A betlehemi csillag

A Jézus születését hírül adó csillagról többféle elmélet is létezik. Van, aki szerint ez a Halley üstökös lehetett (sok helyen üstökösként is ábrázolják), mások Kepler vélekedését fogadják el, aki már a XVII. században arra a következtetésre jutott, hogy valójában nem egyetlen csillagról van szó, hanem a Jupiter és a Szaturnusz együttállásáról, amely igen fényes égi jelenséget eredményezett. Léteznek még egyéb magyarázatok is, ám egy dolog szinte mindegyikben közös: ha a csillagászati jelenségekből indulunk ki, akkor Krisztus nem a mai időszámításunk kezdetéül választott időpontban, hanem valamivel korábban, Krisztus előtt 6. és 12. között született

 

A három királyok

A Biblia csak „napkeleti bölcsekről” beszél, királyokat nem említ, sőt, még az sem szerepel benne, hogy hárman lettek volna. Hogy ma mégis így emlegetjük őket, annak az lehet az oka, hogy különféle jövendölések szerint királyok fognak hódolni a Megváltó előtt. Az akkori emberiség három kontinenst ismert: Európát, Ázsiát és Afrikát, s ezek uralkodóit jelképezhetik a koronás alakok – ez lehet a magyarázata annak, hogy az egyik király szerecsen. Az utókor nevet is adott nekik: magyarul Gáspár, Menyhért és Boldizsár néven ismerjük őket.

 

Kara-csong

Az etimológiai szótár szerint a karácsony magyar neve szláv eredetű, és a kracsun szóból származik, amely a napfordulót jelenti. Elgondolkodtató azonban, hogy a magyarság nemzeti hagyományában kiemelt szerepe van a sólyomnak, és a napforduló alkalmából a táltosok sólymot röptettek, annak jelképeként, hogy a fény úrrá lesz a sötétségen. „Kara” a türk nyelvekben sötétet, feketét jelent, „csong” pedig sólymot, s mivel a magyar nyelvbe a népvándorlás során sok török szó került, könnyen lehet, hogy innen ered a szó (vesd össze a kerecsennel, amely szintén sólyom!), és tőlünk került a szlávba, nem pedig fordítva.

 

Áldott, békés karácsonyt és sikerekben gazdag boldog új évet kíván a Hungarian Golf Magazin csapata!


banner ugynoksegi v2 260px

Keresés