A nyerő páros nagy diadala

Nyílt levél a junioroknak

Kedves Barátaim!

Tudom, hogy ez a szó mára elvesztette igazi értelmét, és illőbb lett volna azt írnom, hogy „Kedves Haverjaim”, mégis engedjétek meg nekem a szentimentális megszólítást. A Magyar Klubcsapat Bajnokság után nyugodt szívvel kijelenthetem, hogy a haverságnál vagy a csapattársi köteléknél többet jelent az a „feeling”, ami körbelengte a Royal Balaton csapatát.

Az ember életében vannak nagy és meghatározó pillanatok, olyan élmények, amelyek az emlékezet „retinahártyájára” égnek. Az elmúlt 13 évben ilyen volt Vajnóczki Gábor tevékenysége a tatai Old Lake Golf Clubban, aki sajnos ugyan már nincs köztünk, mégis a régi idők golfjának Minarik Edéjeként (Régi idők focija, Garas Dezső játszotta Minarik Edét – szerk.) igazi klubéletet, klubőrületet tudott a Tatán varázsolni. Bár az elmúlt években akadtak hasonló találkozások, de még egy Minarikhoz fogható nem. Most mégis két olyan napot volt szerencsém átélni a Balatonudvari Royal Balaton csapat tagjaként, ami a régi idők varázsát idézte, és ezt Nektek köszönhetem!

Köztudott, hogy a családommal emberemlékezet óta a Royal Balaton Club tagja vagyok. Nyáron, ha a hétvégéinket a Balatonon töltjük, sosem mulasztjuk el az alkalmat, hogy egy jót játszunk Udvariban. Az évek során sok fiatal tehetséget láttam megfordulni, felnőni, de egyiket sem irigyeltem annyira, mint a kis szigetként, a béke szigeteként működő Kötél-Bertényi-féle junior műhely tagjait. Mindig is szerény alázattal végeztétek munkátokat, csendben fejlődtetek, és ma már bátran állíthatjuk, hogy a Royal Balaton kis teamje országos hírű játékosokat tudhat a sorai között, akik a nemzetközi színtéren is meg-megvillantották már oroszlánkörmeiket.

Nem akarom hosszúra nyújtani a levelemet, csak köszönetet szeretnék mondani, hogy bizalmat szavaztatok nekem, és „bevettetek” a csapatba. Persze a szerénység mellett mindig ott a pimaszság is. Még nyilván bennetek is élénken él a beválogatás élménye, amikor a Monarchia Kupa ideje alatt chip-putt versenyt játszottunk, amire Ti mindig is kaphatóak voltatok. Hogy egyáltalán esélyem legyen ellenetek, azt javasoltam, hogy ahová esik a labda, mindig egy ütőnyit hátrébb kelljen helyezni a játékszert. Miközben ment a játék, megérkezett a jelenkor Minarik Edéje, Kötél Balázs, aki Bertényi Balázzsal karöltve motorja ennek a kis közösségnek. Mindig van ötlete, mindig mindenkivel foglalkozik, ha kell lyukat fúr, ha kell labdát szed, egy igazi vezéregyéniség. Balázs talán emlékszel, hogy látva a mi kis külön versenyünket, egyből megragadtad az alkalmat, hogy játékos formában versenyeztess bennünket. Mikor véget ért a játék, odaléptél hozzám és a magad furfangos módján tetted fel a kérdést: „Gondolkodhatok-e az esetleges beválogatásodon a Klubcsapat Bajnokságra?” Természetesen igent mondtam.

Persze ki ne mondott volna igent egy ilyen összetartó, egymásért küzdő csapat felkérésére? Itt van a kis Bertényi Bence, aki amellett, hogy határozottan és gyönyörűen üti a labdát, határtalan lelkesedésével, a szó jó értelmébe vett nyüzsgésével hívja fel magára a figyelmet. Holló Zsombor, aki olyan mintha mindig sietne valahova, és miközben játékával elkápráztatja közönségét, még a legnehezebb helyzeteken is képes humorával átlendíteni magát és csapattársait. Kötél Bence, aki képes percekig csak a fociról beszélni, ugyanakkor a maga pimaszságával, kreativitásával, játékintelligenciájával erősíti a csapatot. Greff Bálint pedig, mint egy példakép, mint a csapat szellemi „bátyja”, aki már egy másik dimenziót képvisel a golfban, mutatja az utat a fiatalok számára. De a csapat mégsem lenne teljes Bertényi Balázs személye nélkül, aki igazi apafiguraként fogja össze a srácokat. Nyugalma és higgadtsága mindenkire átragad, egyetlen nézésével, apró gesztusával képes játékokat eldönteni. Mellettük pedig ott van a csapatkapitány Kötél Balázs, aki hol itt, hol ott bukkant fel az udvari dombtetőkön, és mint egy karmester a pulpituson, vezényelt bennünket a távolból. És Lex Annamária, aki mint a szurkolótábor meghosszabbított karja, hozta-vitte a híreket, támogatta és lelkesítette a csapatot.

A két nap méltatását nem lehetne egyetlen mondatban összefoglalni, minden apró részlet említésre méltó. Ahogy az első nap után a vezetésnek örülhettünk, ahogy a hazai pálya előnyét firtatták ellenfeleink. Az a szilaj lendület, amivel a srácok felvették a kesztyűt olyan kiválóságokkal, mint O'Sullivan, Ralph Müller vagy Csányi Olivér, ahogy a hazai junior sztárokat Briglovics Borókát, Tóth-Mayát, Vadkerti Adélt, Csiki Petit vagy a Rózsa testvéreket magatok mögé utasítottátok. Vagy ahogy Sarlós Tibor, a Ti „Tibi bácsitok” elcsukló hangon átadja a díjat. Köszönet neked Tibor, hogy lehetőséget adsz a gyerekeknek, hogy fejlődjenek. Ahogy együtt tudtunk ebédelni, fagyizni, igazi kacagásokkal, igazi heccekkel. És bár Bertényi Balázs tudom, hogy te vitatkozni fogsz velem, mondván, hogy ezt a diadalt is a helyén kell kezelni, de lehet az ember magyar bajnok, lehetnek több oldalt megtöltő egyéni eredményei, díjai, az ilyen csapatsikerek, és az ehhez hasonló közösségi élmények számítanak igazán az évek távlatából. Kívánom mindenkinek, hogy legyen része hasonlóban.

Kötél Balázs még egyszer köszönöm, hogy a modern golf Minarik Edéjeként állsz ki a csapatért, szenvedélyesen, határozottan, humorral veted alá magad a játéknak, és kívánok sok boldogságot immár Lex Annamáriával az oldaladon az élet hosszú útján. Köszönöm Bertényi Balázsnak, a higgadtságot és racionalitást képviseled ebben a párosban. Amit ti ketten tudtok, az a harmónia, a szeretet és az alázat.

És mindenek előtt köszönöm fiúk – Bertényi Bence, Greff Bálint, Holló Zsombor és Kötél Bence– a hamisítatlan tinédzser hétvégét, amivel megajándékoztatok. A fricskákat, a humort, a pillanatokat; boldogság, hogy veletek tudtam győzni. Csak azt kívánom Nektek, hogy a vágyaitok, álmaitok, szárnyaljon és a Ti őszinte humorba ágyazott egyéniségetek mindig veletek legyen.  

 

Őszinte hívetek,

Kovács Titusz


banner ugynoksegi v2 260px

Keresés