Tiger „senkiket” vert a Major-győzelmei során

Dan Jenkins az Egyesült Államok méltán elismert golfos szakírója szerint Tiger Woods pályafutás során leginkább „senkiket” győzött le Major-sikerei során. Az újságíró eddig sem volt Woods kedvence, ő volt az, aki nem is olyan régen egy írásában kifigurázta a 14-szeres Major-bajnokot, többek között zsugorinak nevezte, így gyaníthatóan a felek továbbra sem fognak egymás tenyeréből enni.

Dan Jenkins az Egyesült Államok méltán elismert golfos szakírója szerint Tiger Woods pályafutás során leginkább „senkiket” győzött le Major-sikerei során. Az újságíró eddig sem volt Woods kedvence, ő volt az, aki nem is olyan régen egy írásában kifigurázta a 14-szeres Major-bajnokot, többek között zsugorinak nevezte, így gyaníthatóan a felek továbbra sem fognak egymás tenyeréből enni.

Jenkins a Worth Star-Telegramnak nyilatkozott, melyben abbéli véleményének adott hangot, hogy szerint Woods sokkal könnyebb mezőnyben érte el Major-győzelmeinek többségét, mint amilyen mezőnyben mostanság McIlroyéknak kell kiharcolni egy-egy sikert.

„Jelenleg sokkal több a tehetség az élmezőnyben és alatta is, mint Tiger legjobb időszakában. Tiger egy „csomó senkit” vert meg Major-sikereinek többsége során. Persze ott volt Phil Mickelson és Ernie Els is, de ha megvizsgálják a többi győzelmet, akkor látni fogják, hogy kik jöttek be másodikként. Azt követően pedig meséljék el nekem, hogy azok a játékosok most hol vannak.”

Kemény szavak, annyi szent. Nézzük is meg, hogy Woods Major-győzelmei során kik végeztek a korábbi világelső mögött: 1997 Masters – Tom Kite; 1999 PGA Chamiponship – Sergio Garcia; 2000 US Open –Ernie Els, Miguel Angel Jiménez; 2000 The Open – Thomas Bjorn, Ernie Els, 2000 PGA Championship – Bob May; 2001 Masters – David Duval; 2002 Masters – Retief Goosen; 2002 US Open – Phil Mickelson; 2005 Masters – Chris DiMarco; 2005 The Open – Colin Montgomerie; 2006 The Open – Chris DiMarco; 2006 Shaun Micheel; 2007 PGA Chamiponship – Woody Austin; 2008 US Open – Rocco Mediate.

A fenti névsorból azért több játékost is ki lehet emelni. Phil Mickelson és Ernie Els neve kiemelkedik, de Retief Goosen is nyert azért két US Opent pályafutása során, ráadásul 2001 és 2009 között nem kevesebb, mint hét PGA Tour tornagyőzelmet számlált, tehát nem akárki. Nézzük David Duvalt:  korábbi világelső, üstökösként robbant be a köztudatba, 1997 és 2001 között nem kevesebb, mint 13 (!) PGA Tour tornagyőzelmet aratott, tehát akkoriban pályafutása csúcsán volt a manapság szakkommentátorként ténykedő 2001 óta nyeretlen klasszis. Colin Montgomeriet sem kell bemutatni senkinek, jóllehet nem nyert soha Majort pályafutása során, ám az European Tour és az egyetemes golf meghatározó alakja. Monty megosztó személyiség, ám golftudása vitathatatlan, ahogy Miguel Ángel Jiménez is kiemelkedő tudású játékos. Chris DiMarco három PGA Tour tornagyőzelmet számlál, két Major tornán játszott playoffot, igaz mindkettőt elbukta. Woody Austin és Rocco Mediate talán kakukktojás a fenti mezőnyben, de véletlenül senki sem jut Major-győzelem közelébe, igaz az előző nevekhez nem lehet őket hasonlítani, de hogy „senkik” lennének, az talán túlzás.

Jenkins tehát ezúttal (is) túloz, Woods annak idején olyan játékosokat győzött le, akik pályafutásuk csúcsán voltak. Arról nem is beszélve, hogy azokon a Major-tornákon is elindultak Furykék, ott volt Mickelson és Garcia is - és még sokan mások – melyeken éppenséggel „Woody Austinokkal” játszott a végjátékban Woods, csak hát ők akkor nem jutottak el addig a bizonyos végjátékig.

Jenkins megállapítása joggal tűnhet kicsinyesnek, hiszen nézzük csak meg például Rory McIlroy Major-sikereit, kik ellen tudott nyerni a jelenlegi világelső:

2011 – US Open – Jason Day
2012 – PGA Championship – David Lynn
2014 – The Open Championship – Ricki Fowler, Sergio Garcia
2014 – PGA Championship – Phil Mickelson

Utóbbi három valóban kiemelkedik a jelenlegi mezőnyből, ahogy 2011-ben Jason Daynek is jó éve volt, ám ő egyelőre nem említhető egy lapon mondjuk Retief Goosennel, vagy David Duvallal, hiszen tized annyit sem tett le az asztalra, mint a két említett – mára – veterán játékos, nem beszélve David Lynnről. Mickelson ráadásul tavaly csak a PGA Championshipen játszott elfogadhatóan, egyetlen egy más tornán nem volt top-10-es helyezése.

Az összehasonlítás tehát sántít, arról nem is beszélve, hogy borzasztóan nehéz két generációt egymás mellé állítani, hiszen maga a golf is teljesen más volt tíz évvel ezelőtt, nem hogy az akkori mezőny. Jenkins valamiért nagyon nem szereti Tiger Woodsot, amihez természetesen minden joga meg is van, nem kell őt szeretni, de azért nem ártana megmaradnia objektívnak.


banner ugynoksegi v2 260px

Keresés