A magyar golf büszkesége, Rózsa Csilla már számos nívós versenyen van túl, és úgy a hazai, mint a nemzetközi versenyeken jelentős sikereket ért el. Most, eddigi golfozói karrierjének legnehezebb feladatához érkezett, ami áttörést jelenthet további pályáján. Csicsi október 30-tól november 2-ig vett részt a marokkói Rabatban, a Royal Golf Dar es Salam-ban megrendezett 2015 Lalla Aicha Tour School Pre-Qualifying versenyen. A négynapos megmérettetést Csicsi végül ötödikként fejezte be, így továbbjutott a decemberi fináléba, ahol már a profi státuszért játszhat! A versenyről „Csillagunk” kiváló caddijét, az ír származású zirci oktatót, Gavin Irwint kérdeztük.
HG: Hogyan éreztétek magatokat Csillával Marokkóban? Milyenek voltak az utazás és ottlét körülményei?
G.I.: Amikor Csicsi megkért, hogy caddiként kísérjem el Marokkóba, nagyon örültem és büszke is voltam, hogy az én segítségemet szeretné. Mivel egyik célom a golf népszerűsítése Magyarországon, a felkérés ehhez is hozzásegíthet. A lehetőség, hogy egy olyan játékosért dolgozhatok, akiről hiszem, hogy Magyarország első, nemzetközileg is elismert golfozója válhat, engem is feldobott. Csicsi fejlődését már öt éve, hencsei első találkozásunk óta figyelem, és úgy látom, megvan a tehetsége ahhoz, hogy kiemelkedjen ebben a sportban, és váljon azzá a példaképpé, akire a magyar golfnak szüksége van. Így hát, nagy örömmel rábólintottam a felkérésre.
Budapestről Párizsba, onnan Casablancába utaztunk, végül megérkeztünk a selejtező helyszínére, Rabatba. A hosszú út alatt volt alkalmunk sokat beszélgetni, megismerni egymást, hiszen caddiként tudnom kell, hogy a golfozó, akivel dolgozom, milyen hangulattal, milyen érzésekkel áll hozzá a sporthoz és a versenyhez. Ez az idő kiváló volt arra, hogy felépítsük az első napi játékát. A Royal Dar es Salam Blue Course pályáján lejátszottunk két gyakorlókört, az első nap egy francia golfozóval, másodikon egy angol lánnyal és egy ázsiai hölggyel. A gyakorlónapok elég zsúfoltan teltek, hiszen ekkor kellett elvégezni az előkészületi munkálatokat, illetve átbeszélni a stratégiát, hogy mely szakaszokon milyen manővereket lehet bevetni. A verseny előtti napok arra is jók, hogy hozzászokjunk a klímához, ami a magyarországi késő nyári, kora szeptemberi időjárásának felel meg. Mindezek mellett a gyakorlónapokon lehet ráérezni a pálya játszhatóságára. Az online elérhető pályatérkép, scorekártya ismertetők is segítenek a stratégia kidolgozásánál, és a többi játékostól is kaphatsz akár pozitív, akár negatív véleményt, információt, tanácsot. Mi például úgy hallottuk, hogy a Blue Course jóval rövidebb, mint a Red Course, de végül kiderült, hogy hosszabb, mint amilyennek mondták, ráadásul igencsak nehéz terepviszonyai vannak. Mindenesetre igyekeztünk minél jobban kihasználni a gyakorlónapokat, és úgy gondolom, ezt az elért eredmény is tükrözi.
HG: Hogyan telt a rendezvény négy napja?
G.I.: A hosszabb verseny nem a rohanásról, vagy az „egyszerre egy ütésről” szól, mint ahogy azt hétről hétre hallhatjuk az European és PGA Tour férfi és női játékosaitól. A legtöbb amatőr golfozó mentálisan gyenge, és egyetlen hiba is számos rosszul sikerült lyukhoz, naphoz vezethet. A profi versenyszférában a múltat múltként kell kezelni, túl kell lépni rajta, és a rossz ütéseket azonnal korrigálni kell egy jóval.
Minden golfozónak lehetnek jobb és rosszabb szakaszai, a lényeg a higgadtság és kiegyensúlyozott játék, és persze megélni minél több jó pillanatot. Viszont ha nem izgulsz, az első nap, az első tee-nél, amikor a profi státuszért játszol, akkor nem is élsz igazán! A golfozónak ki kell használnia ezt az izgalmi állapotot, hiszen ez mutatja, hogy készen áll a játékra.
Az első nap reggelén mi is izgultunk, az egyik későbbi csoportban indultunk. Az izgatottság ellenére Csicsi fantasztikusan ütötte a labdát, ami jóval messzebb ment, mint a gyakorlónapok bármelyikén! Megütötte az első birdie-jét a par 3-as nyolcadik szakaszon, s ha a labda nem áll meg a zászlónál, hole-in-one lett volna! Ezután sokkal nyugodtabbak voltunk, és a következő szakaszon is sikerült egy újabb birdie-t ütni. Egyre természetesebbé és kényelmesebbé vált a játék, és a távolságok is jóval szelídebbnek tűntek.
A második napon a második flightban indultunk, így túl korán volt még az idegeskedéshez. Úgy láttam, hogy Csicsi megkönnyebbült kicsit az első kör után, és azt vettem észre, hogy jól érzi magát Európa, Ázsia, Amerika legjobb golfozói között, akik szintén a tour státuszért játszottak. Ez a komfortérzet, ráadásul amatőr játékosként a profik között, a második és harmadik napon elért score-ján is látszott: 7 birdie-t, és egyetlenegy bogey-t ütött 36 lyukon, egy olyan pályán, ahol a greenek, mondhatni rémálmai lettek a legtöbb játékosnak.
A három nap alatt kiválóan játszott, így vasárnap az utolsó flightban indultunk. Kicsit furcsán alakult a szervezés, nem volt egyszerű kijutni a pályára, így a játék előtt csak egy órával kezdhettünk el bemelegíteni. Vasárnapra az időjárás is kedvezőbben alakult, a szél viszont elkezdett fújni, és okozott némi problémát. Megkezdtük hát hatodik körünket, ám a négy nap fáradtsága már a score-on is meglátszott. De úgy gondolom, minden megtett kör új tapasztalat, a pozitív élményeket kell elraktározni a jövőre. Négy nap, profi mezőnyben teljesített játék után Csicsi +3-mal az ötödik helyen végzett, így 29 játékossal együtt bejutott a decemberi fináléba.
Gavinnel készült exkluzív interjúnk második részét SZERDÁN megjelenő cikkünkben olvashatják, amiben kiderül, mit gondol a Forest Hills-i pro Csicsi játékáról illetve, hogy minként készülnek a marokkói Fináléra.
