Az egyetlen golfozónk, akinek sikerült áttörnie a média némaságán, az Rózsa Csilla. Ő az, akit a magyar lakosság valamennyire ismer, és ha golfhírekről van szó, csak az ő nevétől, versenyeitől hangos a sajtó. Csilla minden kétséget kizáróan fantasztikus játékos, bár jelenleg még amatőr státuszban van, reméljük hamarosan profi lesz. Azonban nem ő az egyetlen lehetőségünk!

Csicsi érdemeit nem kisebbítve jeleznénk, hogy akad más is a golf sportágában, például Hahn Roland, aki hasonlóan tehetséges, hasonlóan ambiciózus, azonban egy kósza gondolat sincsen róla a köztudatban.  Miért nem vagyunk rá is büszkék? Miért pazaroljuk el tehetségeinket az érdektelenségünkkel? Belterjes szinten tudunk róla, ismerjük eredményeit, de a golf nem egy családi parti, ahol csak a szűk kör van beavatva! Terjeszteni kell a magyar sikereket, ugyanúgy meg kell ismertetni a hazaiakkal golfozóinkat is, mint ahogy a nagy népszerűségnek örvendő vízilabdásainkat, úszóinkat, labdarúgóinkat.

Roland a maga részéről mindent megtesz a befutásért, ott áll már a lehetőség kapujában. Mint korábban írtuk: „Az elmúlt évek töretlen fejlődésének köszönhetően, Rolandot megkereste egy olyan társaság, aki esélyesnek tartja őt, hogy akár az European Touron is játsszon. Ez a társaság szoros együttműködési kapcsolatban van az European Tourral. Az egyeztetések után 3 éves szerződést kötöttek, amely 21 Challenge Touron való indulást tesz lehetővé Rolandnak! Ez a magyar golfnak is hatalmas kiugrási lehetőség, mert az olimpiai kvalifikációkat csak a Challenge, és European Tour profi versenyein lehet megszerezni!”

Roland teljesítette három éves szezonjának első évét, amely több tanulságot is eredményezett, nemcsak neki, de a profi álmokat dédelgető fiatal tehetségeinknek is. A profi világ egy „kegyetlen világ”: az erős fennmarad, a gyengébbet eltapossák. Ezen a szinten azonban már egyáltalán nem elég a tehetség, vagy a sok gyakorlás, vagy a sok álmatlan éjszaka. Merjük kimondani: pénz kell hozzá! Biztosítani kell neki a megfelelő anyagi hátteret, hogy folytathassa a karrierjét. E nélkül hogyan várhatjuk el valakitől, aki profi mezőnybe törekszik, hogy bármi komolyabb sikert elérjen? És egyáltalán, hogy létezik, hogy itthon a hivatalosan amatőr státuszú játékosok sikeresebbek, híresebbek, mint a profi státuszú golfozók? 

Rolandnak több olyan esete volt már, amikor az anyagi források kiapadása miatt esett csorba a játékán. A kevés támogatás miatt, nem tudott elmenni versenyezni a szezon kezdete előtt, hogy az új ütőkészletét kipróbálhassa éles körülmények között, mert az plusz költséget jelentett volna. Veszélyeztette volna azt a bizonyos keretet, amiből gazdálkodhatnak. Ezért hittek a gépnek és megvették. Tévedés volt. Így egy kész játékost kellett az ütőhöz igazítani, nem pedig fordítva. Nagy hendikeppel indultak a szezonnak.

 
Csapat is kell a sikerhez!

Rolandnak közel sem volt könnyű dolga az elmúlt időkben. Mint beszámolóinkból kiderült, egyik versenyt követte a másik, melyeken nagyrészt számára új, eddig ismeretlen pályákon kellett bizonyítania, ráadásul a megfelelő anyagi háttér híján, egyedül. Persze sokan mondják ilyen esetekben, hogy „a Google a barátod”, és Rolandnak is sikerült az interneten keresztül tájékozódnia a sorozat egyes állomásainak helyszíneiről, de egy számítógéppel létrehozott program közel sem helyettesítheti az edző jelenlétét a készüléskor, de a versenyen meg aztán végképp nem! 

Ez az aprócskának tűnő rés a pajzson akkor vált igazán szembetűnővé, amikor a Challenge Tour németországi állomására Rolandot elkísérte édesapja, Hahn Árpád (caddy-zett) és támogatásának, segítségének, tanácsainak következtében Roland a verseny második körének hátsó kilenc szakaszát -1 -es score-ra játszotta! Ha ennyit számít egy segítő társ, egy apa személyes jelenléte a versenyen, akkor hogyan teljesítene Roland, ha egy profi edző, egy profi menedzser állna a háta mögött? És akkor még nem beszéltünk arról a további tíz-tizenöt segítőről, akik egy profi golfozó körül tevékenykednek: fizióterapeuta, masszőr, caddy-k és edzők, akik szintén ott vannak a versenyeken. A csapat mögött azonban szintén anyagi bázis áll, ez a kulcsa a profi versenyeken való indulásnak. Hiszen a kellő támogatással létrehozott felszerelés és csapat teszi lehetővé a versenyek előtti felkészülést, a versenyre való „nem beesést”, hanem akár a napokkal előbbi megérkezést. Roland mögött azonban, versenytársaival ellentétben, nem áll sem stáb sem anyagi bázis, és ez a hiány jelentősen ront az amúgy kiváló, profi szintű teljesítményén.

 
Zárszó


Sajnos mindezek miatt Roland ez évi eredményei nem azt mutatják, amit elvárt önmagától. Jó kiugrási lehetőség lenne számára, ha tehetségét, kitartását, szorgalmát nem csak a szűk szakma ismerné el, hanem a golf népszerűsítésével foglalkozó stáb is rájönne (ha egyáltalán van ilyen), hogy Hahn Roland is érdemes a nagy nyilvánosság szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére. Mindez azonban nem csak rá, de jelen és jövendőbeli játékosainkra, élsportolóinkra is igaz! Ha ez megvalósul, akkor talán a magyar vagy éppen nemzetközi társadalom, ipar is felismerné, hogy milyen kiváló tehetségeink vannak a golfban, akikbe érdemes invesztálni, és akik így hatalmas sikereket érhetnének el.

Csúsztassuk a kulcsot a zárba, fordítsuk el és lássuk meg a kinyíló ajtó mögött rejtőző lehetőségeket!