Augusztus 7. és 9. között, a büki pályán első ízben rendezték meg a baráti hangulatú, mégis komoly küzdelmeket hozó Ö.TY.E. Kupát. Hogy mit is takar ez a név? Palotásné Horváth Zsuzsa, a verseny egyik fő szervezője, a büki klub tagja erre sejtelmesen csak annyit mondott: „Ha nem tudod, akkor még túl fiatal vagy!”

A három napig tartó páros texas match play versenyen 16 szenior játékos, azaz 8 pár mérkőzött meg egymással. A verseny szervezésében mindnyájan részt vettek. A győztes, a Szűcs Gabriella-Sörös Mária páros lett, második helyen a Molnár Mária és Palotásné Horváth Zsuzsanna végzett, a dobogó harmadik fokát Juhász Sándor-Lénárt Zoltán pár foglalja el. A verseny élményeiről, hangulatáról Palotásné Horváth Zsuzsa mesélt.

„Mi szeniorok nagyon sokat utazunk együtt, és a verseny ötlete is egy közös út során született meg. Január végén, a szokásos téli golf úton jártunk Spanyolországban. Hat napon át játszottunk napi 27 lyukat. Mivel ez elég kimerítő volt, azt találtuk ki, hogy a 18 lyuk stroke play után, az utolsó kilencen, páros match play formában játszunk. Nagy csaták, jó hangulat lett az eredménye, mindenki nagyon élvezte ezt a játékformát. Akkor merült fel bennünk az ötlet, hogy nyáron kellene tartani itthon is egy ilyen típusú versenyt. – kezdte Zsuzsa.  

A verseny ötletgazdái és játékosai

Annak ellenére, hogy ez egy baráti hangulatú és szervezésű verseny volt, melynek elsődleges célja a játék élvezete és szeretete, komoly küzdelmek zajlottak a pályán. Különösen a döntőbe jutásért folyt nagy harc a mi párosunk és Juhász Sanyi-Lénárt Zoli párosa között. A 18 szakasz után döntetlenre álltunk, tehát „rájátszással” folytattuk. A 19. szakaszt is parra hozta mind a két páros, de a huszadikon, 6 méteres birdie puttommal, végül sikerült Molnár Marival bejutnunk a döntőbe.

 A verseny komolyságát, a játékosok koncentrációját a verseny statisztikája is bizonyítja: 13 birdie, és 119 par született. Ugyanezt mutatja az a tény is, hogy a döntőbe jutás csak a huszadik szakasz után dőlt el a tikkasztó kánikulában! A döntőben sem volt pihenés, sőt: több lyukon is csak birdie-vel lehetett szakaszt nyerni!

Igazából a verseny típusa, a páros match play volt az, ami minden játékost még többre sarkallt. A játékforma lényege, hogy nem egyéni versenyről van szó, hanem az összefogás, párunk segítése szükséges hozzá. Ez csak fokozza az élményeket, hiszen ha elrontjuk a szakaszt, együtt bánkódunk, ha jól teljesítünk, együtt örülünk. A szakaszmérkőzések miatt ráadásul, a verseny állása minden pillanatban világos, egyértelmű.

Azt hiszem, mindannyiunk nevében beszélhetek, ha azt mondom, hogy fantasztikus élményben volt részünk ebben a három napban. A verseny előtt, még szerdán tartottunk egy gyakorlónapot, és vasárnap egy hajnali 6 órai tee time-mal játszottunk egy levezető kört is. A pálya varázslatosan festett a hajnali fényekben: a fű harmatosan csillogott, a madarak csicseregve köszöntötték a napot. A levegő üde és friss volt, ami nagyon jól esett az előző napi hőség után. Minden putt vonal íve meglátszott a harmatos greeneken. Megéri korán kelni! Gyönyörű volt!

Még pihenjük az elmúlt napok fáradtságát, de már most elkezdtük gondolatban tervezni a következő versenyt. A mostani mindenesetre páratlan élményt nyújtott mindannyiunk számára.” 

Birdland hajnalban