Lexi Thomspon számára kezd nagyon jól alakulni ez a szezon. Az amerikai játékos – aki még csak 18 éves – megszerezte második győzelmét 2013-ban, utóbbit vasárnap, a Lorena Ochoa Invitational elnevezésű tornán. Minden az utolsó putton múlott.

Ez a szezonbeli második győzelmed. Milyen érzések kavarognak benned?

Ez valami elképesztő. Az elmúlt években extrém módon keményen dolgoztam, főleg a rövidjátékomat és a puttokat helyeztem az előtérbe. Szóval, ez az eredmény mindenképpen elégtétel, és nagyon sokat jelent nekem.

Mi futott át az agyadon a 18-as szakasznál, annál a mindent eldöntő puttnál?

Először is, az első ütésemnél egy jóval hosszabb távot kellett áthidalnom, és kicsit furcsa volt, hogy a másodiknál már tényleg centikről volt szó. Ennél a második puttnál ötlött belém először, hogy meg tudom ezt csinálni, és a magabiztosságom azonnal az egeket verdeste.

Itt áll mellettem az apukád, aki végignézte az utolsó mozdulataidat is, és ő talán sokkal idegesebb volt a végén, mint te. Sokat utazik veled a különböző versenyhelyszínekre. Milyen érzés, hogy majdnem minden lépésednél ott van?

Nagyon sokat jelent számomra, hogy édesapám is velem tart nagyon sokszor. Általában egyébként vele szoktam utazni. Tény, hogy ő sokkal izgatottabb lehetett a legutolsó puttnál, mint én. Az egész karrierem, az életem során a szüleim a legnagyobb drukkereim. Azt hiszem, ettől válhattam olyan játékossá, amilyen most vagyok. Édesanyám is mindenben mellettem áll, nem véletlenül beszélek vele telefonon mindennap. Tényleg nagyon sokat jelent nekem, hogy ők végig itt voltak és vannak mellettem.

A 16-os szakasznál akadtak problémáid, de ezt követően ismét erőre kaptál és szárnyaltál.

Igen, a 16-os szakasznál kicsit elrontottam a kezdőütésemet, és egy fával is meggyűlt a bajom. De, kikeveredtem a bajból, és végül sikerült par-ra mentenem, szóval megmentettem a helyzetet. Ezt a momentumot igyekeztem megőrizni, és a későbbiekben ebből próbáltam meg erőt meríteni. Ezeket a pillanatokat használtam fel arra, hogy később a puttoknál nagyobb önbizalmam legyen.

Mit éreztél, amikor Stacy a 17-es szakasznál bogey-t ért el?

Hogy éreztem magam?! Szerencsémre egy rossz chip ütése volt, de aztán meg a 18-as szakasznál mindent beleadva a birdie-ért szállt harcba. Tudtam, hogy nekem is bele kell adnom mindent, a greent kell majd támadnom, és minimum egy birdie-vel jobb eredményt kell elérnem nála. A golf elragadhat. Hibázik az ember, bármikor beüthet néhány bogey-t. Ezt ajánlja neked a golf.