Az idei Solheim Cup első játéknapján az európai csapat megmutatta, milyen az igazi és hatékony csapatjáték, szombaton pedig még rátettek egy lapáttal. Az amerikai gárda ötpontos hátránnyal kezdheti meg a vasárnapot.

Azt nem mondjuk, hogy minden eldőlt, de a szombati játékot – illetve az eredményeket – elnézve, nagy az esély arra, hogy az idei Solheim Cup zárónapján az európai csapat örülhet majd. Már pénteken látszott, hogy a csapategység az európai válogatottnál alapkövetelmény, és a küzdeni akarás komoly szinteken üt meg. És ez folytatódott szombaton is.

Anna Nordqvist és Caroline Hedwall, vagyis a svéd vikingek kezdték meg a szombati játékot ugyancsak, és egy 2-0-s szériát zártak a foursome mérkőzéseket tekintve, ugyanis legyőzték a Morgan Pressel-Jessica Korda duót, mégpedig egy drámai végjátékban. Az európai hölgyek egy ütéssel vezettek, amikor már csak két szakasz volt hátra, amikor is Nordqvist a par3-as 17-es szakasznál beütött egy hole in one-t, amivel megszerezte az első pontot csapatának.

„Nem hiszem, hogy sikerült már felfognom, hogy mi is történt ma. Egy nagyon jó ütést engedtem el, ami egyenesen szállt a lyuk felé. Úgy gondoltuk, hogy kicsit hosszú lesz majd, de végül begurult. Hihetetlen érzés volt.” – nyilatkozta Nordqvist.

Stacy Lewis és Paula Creamer keményen kezdett szombaton, miután a 4-es és az 5-ös szakaszokon is sültek a birdiek, amire az európai játékosok nem igazán tudtak reagálni. Azahara Munoz és Karine Icher ugyan megpróbálta a hátsó szakaszoknál ledolgozni a nem kicsi hátrányát, és a 15-ös szakasznál már joggal izgulhattak a drukkerek, a 18-as szakasznál végül minden eldőlt. Creamer és Lewis kitartott, és megszerezték az első pontot az amerikai válogatott számára.

„Ez egy érzelmi hullámvasút volt ma konkrétan. A 18-as szakasznál nagyon lassan múlt az idő, és úgy éreztem, hogy örökké ott maradunk majd a pályán. Oda-vissza harcoltunk meg a szakaszokért, és voltak hullámvölgyeink is, ellenben nagyon jól éreztem magam.” – mondta Lewis a nap végén.

A szombati játéknapon volt egy összecsapás, amely úgy tűnt, hogy az amerikai pontgyűjtő erszényt gyarapítja majd, ám az események váratlan fordulatot vettek a legutolsó szakasznál. A Solheim Cup veteránnak számító Brittany Lincicome, valamint az újonc Lizette Salas mindig minimum egy ütéssel vezetett a skót Catriona Matthews, és párja, a német Caroline Masson előtt az egész mérkőzés során. Az európai csapat azonban a legjobbkor húzta elő az extrát a bagből, és a 18-as szakaszon beütött birdienek köszönhetően a pontokon végül osztoznia kellett a két ellenfélnek.

„Kettővel is vezethettünk volna a hátsó szakaszoknál, de a tee shot valahogy egy kicsit félresikerült, és a labda egyszerűen nem gurult tovább. Egész nap úgy éreztem, hogy egyszer fent vagyunk, egyszer pedig lent, és sajnos, az utolsó szakasznál ők ütöttek egy elképesztően jó ütést, és akkor már nem tehettünk semmit sem.” – tette hozzá Lincicome.

Az amerikaiak számára pontot szerzett még szombaton a Michelle Wie-Brittany Lang duó, akik végeredményben 2&1 arányú győzelmet arattak a Suzann Pettersen-Beatriz Recari páros ellenében. A tengerentúli játékosoknak az első 9-en futni kellett az eredmény után, ám a fordulót követően már nem volt kérdés, hogy végül kikhez kerülnek majd a pontok. Wie és Lang egyébként már a 17-es szakasznál járhatta az örömtáncot, teljesen megérdemelten.

„Nem csináltak semmi különösebb dolgot a pályán, inkább csak mi szenvedtünk az első 9-en. A hátsó szakaszoknál azonban megtaláltuk a helyes ritmust, és 10-es, 11-es és 12-es szakaszoknál mindketten azon voltunk, hogy fairway-eket és greeneket üssünk.” – nyilatkozta Lang.

A délutáni összecsapások során is az európai csapat tagjai örülhettek jobban, leginkább azért, mert míg az amerikaiak a vasárnap 5.5-ös eredménnyel várhatják, addig az európai gárda zászlaja mellett 10.5 –ös eredményt láthatunk. Eldőlt az idei Solheim Cup sorsa?