A magyar játékosok hazatértek Németországból. Az elmúlt napokban a junior válogatott egy kis csapata, Rózsa Csilla, Vadkerti Adél, Csányi Olivér és Rózsa Dávid a 2013-mas European Young Masters-en vett részt. Tegnap egy cikkünkben már dicsértük Rózsa Csilla játékát, és egyúttal kifejtettük felé támasztott elvárásainkat, álmainkat. Úgy éreztük azonban, hogy nem volt teljes a kép a többi játékosunk nélkül, hiszen ők is nagyot küzdöttek a hétvégén. Ebben a cikkben most őket méltatjuk kicsit.

Merthogy rájuk fér a méltatás, a bíztatás, hogy más is elmondja nekik, jó úton járnak. Ahogy hallottuk, például Csányi Olivér nagyon el volt kenődve utolsó napi +19-e után, hiszen előtte két napon is +10-et játszott, ami az ő hendikepjével jó eredménynek számított. Fontos azonban elmondanunk, mint ahogy az életben sokszor, a golfban is van olyan, hogy nem jön ki a lépés.

Csányi Olivérnek és Rózsa Dávidnak ez volt az első Young Masters-e és mint már írtuk azt korábbi beszámolónkban, hendikepjük alapján alapból mindenki a mezőny hátsó felébe várta őket. Ők ezzel a teherrel, ilyen bizonyítási vággyal vágtak neki egy idegen pályának és bizony nem játszottak rosszul. Mint ahogy azt már szintén elmondtuk, ezen a versenyen a legtöbben Rózsa Csilla játékára figyeltek, de azért érdemes elidőzni Dávid és Olivér eredményein is. Sajnos mindketten játszottak egy rosszabb score-t, de ez mindig benne van a pakliban. Sajnos törvényszerűség, hogy nem lehet úgy golfozni, hogy ne csússzon meg néha az ember. Olivér esetében az a megcsúszás is gyakorlatilag egy szakaszon történt, hiszen, ha a 14-esen nem üt erdőt (úgy, hogy labdáját nem ítélhették játszhatatlannak) és utána +6-ot, akkor valószínűleg a hátralévő szakaszokon is tudta volna tartani az újabb +10-et. Az ilyen eseteken egyszerűen tovább kell lépni és csak arra kell emlékezni, hogy két napon mindkét fiú playing hendikepjüket, vagy akörüli eredményt játszottak meg. Mindketten tehetséges és még nagyon fiatal tagjai a válogatottnak, akik lelkesek, de szükségük van a támogatásra, hogy a nehézségeken túl tudjanak lendülni és hogy elhiggyék, ők valóban korosztályuk legjobbjai és a hazai golf valóban számít rájuk. A mi támogatásunkon pedig ne múljon semmi! Hajrá srácok, itt vagyunk mögöttetek!

Meg kell még említenünk a versenyen lányként talán még jobban Csilla árnyékában játszó Vadkerti Adélt. Bár már előző beszámolónkban gratuláltunk neki, azért ha a fiúk játékáról bővebben írtunk, ő is megérdemel még néhány dicsérő szót. Merthogy Adél nemcsak, hogy hendikepje körül játszott, hanem alá is ment az utolsó napon. Fantasztikus eredmény ez a kislánynak, aki szintén élete első Young Masters-én játszott, úgy, hogy még korábbi nemzetközi tapasztalata is csak alig volt. Dicsérjük mostani eredményét, de már látszik, hogy ennél fog még ő sokkal jobban is játszani. Egy szorgalmas tél után 2014 akár az ő éve is lehet.

Összességében pedig a magyar csapat három olyan országot utasított magamögé a tabellán, amelynek egyenként több pályája, több golfozója és ezáltal nagyobb utánpótlás bázisa is van, mint Magyarországnak. Igen, még nagyobb hír lett volna, ha négy ilyen országot utasítunk magunk mögé, de észre kell venni a mostani eredményeink sikerét is.

Itt jutottunk el arra a pontra, hogy megemlítsük még itthon maradt játékosainkat. Hiába huhognak helyenként a huhogók, mi igenis úgy látjuk, hogy most egy jó junior csapat épül, akikre lehet majd számítani a jövőben és akik példaképei lehetnek a magyar golfnak. A két héttel ezelőtti Osztrák Open-en már azt is láttuk, hogy a junior válogatott mögött már alakul a következő egység is olyan játékosokkal, mint Závaczki Bálint, akinek összeszedett játékát az itthoni Match Play Bajnokság után felnőtt játékosaink már a 16-18 éves juniorok érettségéhez hasonlították. De a junior válogatottra visszatérve is látunk olyan játékosokat, mint Briglovics Boróka, Horváth Marcell, vagy Horváth Ádám, akik itt-ott, nemzetközi versenyeken, Junior Tour állomásokon már letették kézjegyüket. Ugyanúgy, mint Csillának, nekik is egy gátat kell átszakítaniuk, hogy a helyenkénti kiugró eredményekből stabil jó eredményeket tudjanak kihozni. Minden versenyen egyre jobban látszik, hogy egyre közelebb férkőznek az áttöréshez. Ahogy Vadkerti Adéllal kapcsolatban is leírtuk, másokra is igaz lehet, hogy most egy jó tél után jövőre meglehet ez az áttörés. Mi ebben bízunk! Ugyanis idén kiépített nemzetközi kapcsolataink lehetővé fogják tenni, hogy jövőre legalább ugyanennyi, ha nem több nemzetközi versenyen indulhatunk majd el, és egészen biztosak vagyunk benne, hogy ugyanezek a játékosok jövőre még jobb eredményekkel fognak hazatérni, az Osztrák Open-ről, Oroszországból, de még a Men’s Trophy-ról is és a Young Masters-ről is.