Kifejezetten izgalmasan alakul a golfos élet manapság Írországban, ahol ugyan a hazaiak favorit versenyzői kicsit háttérbe szorultak, de ennek ellenére nem lehet panaszuk a jó játékra, hiszen a golfozók tesznek arról, hogy mindenki jól szórakozzon.
Tény, hogy rendkívül változatos menetrend bontakozott ki az idei Irish Openen, amiért mi csak hálásak lehetünk. A vezetést ugyanis minden egyes nap más szerezte meg végül, és nem egyszer lehettünk tanúi nagyobb összeomlásnak és szép feltámadásnak is. Joost Luiten az utóbbi kategóriába sorolható. A golfozó ugyanis ebben a szezonban nagyon eredményesen ragad ütőt, és hol van még a vége?
A holland játékos ugyan 2011-ben nyert már tornát a European Tour keretén belül, ám nem a mi készülékünkben van a hiba, ha nem igazán dereng számunkra az Iskandar Johor Open. Nem tartozik a nívósabb tornák közé, de a győzelem, az győzelem. Nem kevés időt kellett várnia a játékosnak, hogy ismét a csúcsra érjen, de megérte az a több ezer lendítés és az a több száz megtett kilométer. Luiten ugyanis ebben a szezonban már begyűjtött egy győzelmet, mégpedig nem is akárhol.
A 27 éves golfozó két ütéssel megelőzve Thomas Björnt nyert az idei Lyoness Openen, a 11. lett Svédországban, a német rendezésű BMW International Openen pedig végül a 10. helyezést érte el. Ugyan nem egyszer küszködött a cut-ba jutással ebben az idényben, az elmúlt hetekben valóban konzisztens játékot produkált a játékos. Ennek az eredménye látszik meg most is Írországban, hiszen a golfozó a zárónapot bizony az élről kezdheti majd meg.
Luiten az első napon 67-et játszott, pénteken 70-et, szombaton pedig egy bogey mentes, 66-os körrel rukkolt elő, amivel senki nem tudta tartani a lépést. A játékos neve mellett -13 szerepel, vagyis egy ütéssel megelőzi az őt követő Pablo Larrazábalt. A spanyol egyébként szintén kitett magáért a torna harmadik játéknapján, hiszen holland kollégájához hasonlóan, ő is egy hibátlan, 66-os score kártyát adhatott le a nap végén. Három ütéssel van csak lemaradva az élen állótól Robert Rock, aki a szombatot még az élről kezdhette meg, ám tegnap nem igazán sült a brit keze, 71-es ütésszáma pedig nem volt elég ahhoz, hogy megőrizze az előnyét.
Szintén visszacsúszott a portugál Ricardo Santos is, aki pénteken 66-ot játszott, ám szombaton már 71-et, akárcsak csütörtökön. Ő -8-as eredményről várhatja a vasárnapot, akárcsak mondjuk José María Olazábal, Alvaro Quiros vagy Oscar Floren. Utóbbi tegnap is 71-et játszott, pedig a csütörtöki formáját elnézve, jóval pozitívabb képet mutatott. Persze, nem érdemes senki sem leírni, hiszen sok golf van még hátra, és közel sem biztos, hogy az élen állók bírják majd a gyűrődést és a nyomást. Belátható közelségben van még egyébként Jamie Donaldson, Thomas Björn és Peter Uihlein is, aki szombaton nagyon csúnyán elrontotta a körét. Az amerikai 74-et játszott, amivel jócskán visszaesett a tabellán.
Luiten így nyilatkozott a nap végén: „Nagyon úgy tűnik, hogy jó formában vagyok, és kiváltképp konzisztens játékot mutatok. Nem csinálok túl sok buta hibát, és jól esik a játék. Nagyon szeretem egyébként ezt a pályát. Mondjuk, ha három kör után vezet az ember, akkor természetes, hogy ezt mondja. A kulcs az, hogy maradj távol a fairway bunkerektől. Mindig jó érzés az élen állni az utolsó napon, de ez az Irish Open, ami talán nagyobb durranás a többi versenyhez képest.” A holland játékos egyébként hozzátette azt is, hogy nem érdekli, hogy ki van mögötte, amíg mögötte van mindenki. Neki továbbra is csak az a dolga, hogy kimenjen a pályára és gyártsa a birdieket. Világos beszéd. Kíváncsiak leszünk, hogyan alakulnak majd a dolgok a zárónapon.
