A hétvégi Klubcsapatbajnokságon a vámospércsi csapat nem szerepelt úgy, ahogy akartak volna. Nagy László csapatkapitány sajnos sérülés miatt nem tudott elütőre állni, és csak tanácsokkal tudott segíteni a játékosoknak. A versennyel kapcsolatban azonban így is voltak meglátásai.

„Minden klub megpróbálta a legjobbjait delegálni a versenyre. Mi egy nemzetközi csapattal álltunk ki. Egyedül a fiam volt magyar tőlünk, miközben volt angol, cseh és maláj játékosunk is. Vámospércsen egyébként is ilyen multinacionális a társaság. A versenyre nem győzni mentünk, de ott voltunk, részt vettünk. Ez volt a lényeg” – mondta Nagy László.

„Annak ellenére, hogy nagy verseny volt, nagyon jó volt a hangulat, jó ismeretségek alakultak ki. A verseny után együtt ettek a játékosok, senki sem sietett haza, és ez lenne a lényege egy ilyen versenynek.”

Nagy László egyébként maga is kísérte a játékosokat. Elsősorban sajátjait.

„Végigbicegtem a versenyt és ott voltam a csapat mellett. Megkérdeztem a bírókat, hogy segíthetek-e a játékosaimnak. Ők megengedték, hogy tanácsokat adjak, így 3-4 lyukon keresztül kísértem a flight-okat. Akkor mindig jól jöttek össze a dolgok. Lehet, hogy véletlen volt, de mondjuk inkább, hogy jók voltak a tanácsaim.”

Vámospércs csapatának átlag hendikepje 20 fölött volt, míg a győztes Old Lake csapatának 10 alatt. Ráadásul a Boya Eagles játékosai közül egy valaki nem is tudott eljönni, így a csapat sem tudott beleszólni a helyezések sorsába. De ahogy Nagy László beszélt, kiderült, hogy nem is ez volt a fontos.

„Jó volt a pálya, jó volt a kiszolgálás. Külön köszönetet kell mondanom, Nagy Pistának a Magyar Golf Clubtól, aki a beérkezőket végig uzsonnával várta, vagy ebéddel, attól függően, hogy mikor érkeztek be. A versenyen nagy volt a kánikula, de a szervezők erre is figyeltek, és végig osztották a vizet. Fennakadás nem volt, a bírók végig segítették a játékot. Azt gondolom összességében játszottunk egy jót, de ennek a versenynek nagyobb rangjának kéne lennie. Tőlünk a klubvezetés is kint volt a versenyen, ami jó volt a játékosainknak, de rajtunk és a hazai csapaton kívül ez nem volt jellemző. A klubért játszottunk. Ezért is volt rossz a tehetetlenség érzése, hogy én nem játszhattam velük” – mondta Nagy László.

A csapatkapitány egyébként egy tollaslabda meccsen sérült meg, és bár saját bevallása szerint már holnap elütőre állna, azért még néhány hétig pihentetni fogja a térdét. Reméljük a felépülése minél gyorsabb lesz.