A máriavölgyi Nyílt Bajnokságról gyakorlatilag már mindent tudunk. Ismerjük a győzteseket, a körülményeket, játékosaink élménybeszámolóin keresztül bejártuk a pálya minden szegletét. Ugyanakkor a kép mégsem teljes, hisz volt a versenyzők között egy fiatal lány, Vu Fanny, aki talán nagyobb harcot vívott a szerencséjével – vagy épp balszerencséjével -, mint a golfos társaival.

Persze minderről mi sem tudnánk, ha nem néztünk volna egy picit a kulisszák mögé. Felhívtuk hát közvetlenül őt, hogy meséljen nekünk egy keveset az ottani élményeiről. Igazából a beszélgetésünk onnan indult volna, hogy mi állhatott annak hátterében, hogy az első két napon mutatott stabil játéka, a harmadikra egy kicsit döcögős lett. Fanny mesélni kezdett, mi pedig meglepődve hallgattuk: „Igazából a harmadik nap már eleve pechesen indult. Az egész ott kezdődött, hogy nem bírtam kinyitni a szekrényajtómat, beragadt a kulcs, amit ugyan egy negyed órás küzdelem után sikerült megoldani, de a balszerencse a pályára is elkísért. Szerettem volna kivenni az 5-ös ütőmet a bag-ből, de beragadt, jött vele a driver is és fejbe vágtam magam.” Az első két mondat után jogosan éreztük, hogy ez valóban nem Fanny napja lehetett, az égiek nem kímélték. De mi a helyzet az első két nappal, amikor változatlanul hozta a 84-es eredményeket? „Az első két napon a bunkerek közelében sem jártam, utána meg folyamatosan ott kötöttem ki, az az igazság, hogy egy kicsit el is szoktam tőlük. Aztán ott volt a 8-as szakasz, ami nekem első naptól kezdve egyfajta mumus volt. Ott sikerült is elszállnom, nem kis mértékben. Ekkor még fejben próbáltam visszajönni, de aztán a végére sajnos teljesen szétesett a játékom.”

Ahogy azt sokan mások, ő is elmondta, hogy Máriavölgyben a rövid játék a titok kulcsa. „Itt minden a rövid játékon múlik. Nem vagyok kimondottan se rövid, se hosszú játékot játszó, de a rövid játék számomra is több hibalehetőséget rejtett.”

Ha pedig Fanny-nak mindez nem lett volna elég, akkor még ott volt a borzasztó nagy szél, ami a reggel nyolc órás kezdésnél hol előny, hol pedig hátrány volt, de az kétségtelen, hogy igencsak próbára tette a játékosokat. Nem volt ugyanis egyszerű eldönteni, hogy mivel és honnan üssenek úgy, hogy annak jó legyen a vége. Mindezek mellett azért Vu Fanny-nak megadatott egy kis kárpótlás is. „Tudtuk jól, hogy egy nagyon erős mezőny lesz a versenyen, de nem is azzal a céllal indultam, hogy nyerjek. Szerettem volna a hendikepemen csiszolni, ami sikerült is, összességében 1,5-öt javítottam. Amit talán egy kicsit szívfájdalomként éltem meg, hogy se ebben az évben, sem pedig tavaly nem sikerült összesített 30-as score-t elérnem. Pedig a Junior Open óta mondhatni – egy-két naptól eltekintve -, hogy minden nap volt ütő a kezemben, de sajnos ez nem elég. Azok az egy nap szünetek nem elegek arra, hogy az ember kipihenje magát.” Mi azonban biztosan tudjuk, hogy lesz ez még jobb is Fanny számára, a bíztatás pedig verseny közben is érkezett hozzá. „Volt rengeteg, alacsony hcp-vel rendelkező külföldi játékos, de azért néhány elszállás náluk is előfordult. Ilyenkor próbálták visszahozni az életkedvem, vigasztaltak, hogy ilyen nekik is becsúszik néha.”
Bizony, a golf nem épp a kiszámítható sportok közé tartozik, biztosra soha nem lehet menni. Szerencsére azonban Fanny pozitívan látja a jövőt: „Ez a rossz eredmény jó arra, hogy tudjam, van még mit csinálni. Továbbra is edzek – már amennyire az iskola mellett lesz időm – és van még néhány itthoni verseny, amin szeretnék indulni.”