Az idei FedExCup utolsó versenye nem mindennapi izgalmakat tartogatott, és egészen az utolsó mozdulatokig nem is volt biztos, hogy ki is viszi haza az impozáns kupát, illetve ki lesz gazdagabb 1, 440, 000 dollárral. A hirtelen halál periódusban volt egy vízválasztó pillanat, amikor Hunter Mahan már valóban azt hihette, hogy ő lesz a végső győztes, de aztán jött az ellenfél, Bill Haas.

Az amerikai golfozó az idei évben valójában csak egyszer dobbantott, de akkor óriásit! A 2011-es évet sem kezdte rosszul, hiszen rögtön egy nyolcadik, egy második és egy kilencedik hellyel indította a szezont a PGA Tour-on belül, és úgy látszott, hogy jól veszi a szünet utáni első akadályokat. Aztán valami történt, és márciusban két versenyen zsinórban még cut-ba sem jutott, de nem adta fel. Próbálkozott tovább, nevezett a versenyekre, rajthoz állt, és igyekezett a legjobb formáját nyújtani hétről hétre, de nem igazán sikerült „megváltania a világot”.

Az igazi áttörésre egészen szeptemberig kellett várni, amikor is megkezdődtek a playoffs összecsapásai. A The Barclays-on még nem igazán ment a játék, és ki is szorult a legjobbakat tömörítő listából. A Deutsche Bank Championship-en teljesen érthetetlen módon olyan halványan teljesített, hogy sokan már temették. A rájátszás második állomásán sorozatban 70-en felül teljesített, ami ezen a szinten nagyon kevés. A BMW Championship-en már némi fejlődés és összeszedettség látszódott rajta és játékán, de még mindig nem volt az igazi. Az utolsó megmérettetés előtt el kellett döntenie, hogy vagy minden rejtett tartalékát előveszi, vagy ismét szinten alul teljesít majd. Nos, a végeredményt nézve, Haas az előbbit választotta, és az év egyik legizgalmasabb végjátékának lett az egyik főszereplője. A Coca Cola nevével ellátott Tour Championship-en minden úgy alakult, ahogyan azt az amerikai eltervezte. Szépen menetelt, bejöttek az ütések, de az utolsó napon mégis két golfozó maradt talpon a vidéken, így megkezdődhetett a hirtelen halál közte, és honfitársa Hunter Mahan között. Az idegek harcában egyszer csak váratlan esemény történt.

Bill Haas, egy remek mozdulattal beleütötte a vízbe a játékszert, amire a közönség csak lehajtott fejjel, és sajnálkozó, csalódott morajjal tudott felelni. Ebben a pillanatban talán mindenki azt hitte, hogy az egyértelmű befutó Mahan lesz, hiszen vajmi kicsi az esélye annak, hogy Haas ezt a szakaszt par-ra teljesíti majd. De az amerikai kecsesen belelépett a vízbe, megragadta az ütőjét, és lesz, ami lesz alapon (persze erősen koncentrálva) elütötte a labdát, amely kis híján a lyukban kötött ki. Innen már gyerekjáték volt begurítani a lasztit, ami egyúttal a végső győzelmet is jelentette Haas számára. Az ütés profi szinten is hihetetlen technikai bravúrt igényel, de a későbbi győztes játékosnak nem volt választási lehetősége. Meg kellett ütnie, ráadásul jól, hogy elhódítsa a kupát. A 2011-es év legjobb ütése díját így ez a megoldás érdemelte ki, amely nem mindennapi akciót az alábbi linken tekinthetik meg.