Ha Vajnóczki Gábor szombaton az égből követte a tatai eseményeket, akkor biztosan mosolygott. Mosolygott, mert elégedett volt. A legendás klubkapitányra való emlékezésen ugyanis megint összegyűltek a családok, játékosok, akik az idei utolsó alkalmak egyikét ragadták meg egy jó kis golfos nap eltöltésére.

Bócsa Barnabás hosszú idő után egy kellemes napot tölthetett el testvérével, ami a verseny nélkül talán még sokat váratott volna magára. A golf és az emlékezés ezúttal őket is összehozta:
„Az öcsémmel együtt indultunk a versenyen, csodálatos pályán, nagyszerű időben ütögethettünk. Nagyon jó hangulatban telt el a szombati nap, a 18 szakaszos és az azt követő eredményhirdetés is.” – meséli Barnabás, aki azért is örült a hétvégi versenynek, mert a mai rohanó világban ritkán adódik ilyen alkalom, ahol a rokonok ennyire jó hangulatban tudnak eltölteni egy-egy gondoktól mentes napot.

„A végelszámolásnál a 110-es eredményünkkel nem tudtunk labdába rúgni, de úgy gondolom, nagyon jól elboldogultunk a pályán. Természetesen jó lett volna eredményben egy kicsit lentebb menni, de a hangulat mindenért kárpótolt minket. A verseny legnagyobb érdeme mégis csak az volt, hogy a családtagok és a barátok is párban indulhattak ezen az eseményen. A jó levegő és a környezet pedig hab volt a tortán.” – tette hozzá Bócsa.