Koreai kortárs képzőművészeti kiállítás

Koreai kortárs képzőművészeti kiállítás

  A magyarországi Koreai Kulturális Központ az augusztus hónapot egy sokszínű koreai kortárs művészeti kiállítással köszönti, mellyel a koreai művészet kiváló voltát kívánja megismertetni a nagyközönséggel. 

 A magyarországi Koreai Kulturális Központ az augusztus hónapot egy sokszínű koreai kortárs művészeti kiállítással köszönti, mellyel a koreai művészet kiváló voltát kívánja megismertetni a nagyközönséggel.  

Az augusztus 8-tól 23-ig látogatható tárlaton 20 koreai művész mutatkozik be 100 alkotással, többek közt Lim Geum-woo, Jung Yeon-seo, Lee Jong-hwa és Kim Sun-wook.

A kiállítás a külföldön élő koreaiak számára az otthon érzését hozza el, a magyar emberek számára pedig lehetőséget teremt, hogy megismerhessék a koreai emberek érzelemvilágát, közelebb kerüljenek kultúrájukhoz. 
A 20 művész közül, a legismertebbek életpályája kerül alább bemutatásra. A kiállítás helyszínén mindegyik művészről találnak a látogatók brossúrát.
Az 1960-as születésű Lee Jong-hwa a Chungnam MBC művészeti igazgatójaként kezdte pályafutását, majd 25 éven keresztül a hazai alkotói mozgalmon keresztül nemzetközileg is elismert lett. Több mint 700 kiállítása volt hazájában és külföldön egyaránt, így például munkái bemutatásra kerültek az amerikai ArtHamptons-ban (New York, 2010), a Shanghai Nemzetközi Művészeti Vásáron (2010) és a Párizsi Nemzetközi Művészeti Show-n (2011).
A művész fő alkotásai közül egyet emelnénk ki: “A levegőben lévő nonmateriális anyagok sorrendje” sorozatot, amely a létezőt magához ölelő világot és az űr négyszögletű formáját jeleníti meg. Lee Jong-hwa alkotásain áthatol a nyugati festészet, melynek alapvető kérdése az emberi létezés. Egymás mellé kerül a realista technika és a nem objektív technika; a természet és a benne lévő energia megragadja az emberi létezőt.  A művész “ Önmagam keresése” című, neo-expresszionista alkotássorozatában a “természet” metaforikus témája helyett teljes egészében “ az emberiségre” összpontosít. 
Több alkotásában is megjelennek a négyszögletű felületek, melyek a határtalanságot szimbolizálják, illetve olyan tárgyak, mint például a madár, fa vagy a virág, melyek a végességet jelképezik. A maradandó és ideiglenes létezés békésen együtt él a valósággal, de ugyanakkor ez a két ambivalens jelentés különválik.

Az 1958-as születésű Lim Geum-woo leginkább a nyugati festészet vonalát követő művészként ismert. A Chungnam Egyetem építészeti karán tanult, majd 29 éves korában a Hongik Egyetem képzőművészeti szakára nyert felvételt, ahol mesterdiplomát szerzett. A szenvedélyt számára inkább a szabad mozgás jelentette, mintsem a gravitáció (az építészet alapja), ez képein is jól észrevehető. 1995-ben elnyerte a Koreai Köztársaság 14. Képzőművészeti Versenyének fődíját, mely hatalmas lendületet adott munkásságának. Lim Geum-woo eddig 35 alkalommal mutathatta be tehetségét önálló kiállítás keretében, így Szöulban, Chuncheonban, Daeguban, Barcelonaban, illetve ​​Pekingben is. Külföldi és belföldi művészeti vásárokon önálló és csoportos kiállítások alkalmával körülbelül ezerszer reprezentálhatta művészetét, így bővítve a rangos művészek sorát.
A neve a 2002-es koreai-japán világkupa megnyitóján vált igazán ismertté egy installációval, mikor a Sangnam Stadion előtt 2002 darab bambusz rudat állított fel, melyekbe 10 000 darab ötszínű zászlót szúrt. A kék eget átszelő ötszínű zászlók csodás látványt nyújtottak, mely a világbajnokságon győzelemre áhítozó koreai nép szenvedélyét szimbolizálta.
Művészi világa mindennapjait jeleníti meg. Fontosnak tartja, hogy szabadon, kötöttségek nélkül éljen, ezért anyang-i otthonát, szöuli munkahelyét és choonchun-i munkáját hátrahagyta. Képein visszatükröződik művészi világa, az örökké mozgó, soha meg nem álló életútja.

Jong Yeon-so az 1980-as évek közepén átvehette a Koreai Köztársaság kortárs művészeti kiállításáért járó díjat, és mint nyugati stílusú festő tűnt fel a koreai elit festő körökben. Világviszonylatban számos alkalommal kiemelkedő helyeken rendezett önálló kiállításokat, mint például a New York-ban található Bridge Ford Egyetemen vagy a Garam Hall-ban. Jelenleg a Pyeongchang Mui Művészeti Központ igazgatója. 
1998-ban az egész országot körbeutazta, hogy skicceket készítsen. Útja során a repce virága nagy hatással volt rá, így alkotásain gyakran jelenik meg a repce motívum. Idővel új témát talált a természetben, a közönséges hajdinát. A növény olyannyira elbűvölte, hogy 30 éven keresztül csak közönséges hajdinát festett, a rá jellemző nyugati festészeti stílusban.

Kim Sun-wook-ot mestermunkákat rajzoló, apró óriásként ismerik, akit már 5 éves korától kezdve megigéznek a festmények. A 80-as évek első felében Latin-Amerikába emigrált szüleivel, akik egy ruhaüzlet tulajdonosai voltak. A paragauy-i Norte Egyetem képzőművészeti karára vették fel, ahol tanulmányai során csak a képzőművészetre koncentrált, így doktori diplomáját 3 év alatt szerezte meg. Tanulmányai befejeztével bejárta a világot, nemcsak kiállításai, hanem kulturális szóvivőként betöltött szerepe révén is hirdette Korea szépségét. Honvágya miatt azonban megszakította utazásait, és visszatért Koreába. 
Kim Sun-wook fiatal kora ellenére világviszonylatban kiemelkedő művész, már 36-szor volt önálló kiállítása, például a UN Központban, a paragauy-i elnöki rezidencián és az argentín Nemzeti Képzőművészeti Múzeumban.
Kim Sun-wook naturalista festő, aki a természet szépségét választotta témájául, munkái nemcsak a természet kívülről jövő szépségét, de annak történelmi jelentőségét és a művész lelkét is megragadja. Így Kim Sun-wook festményei olyan tájképek, melyekben felfedezhető az erkölcs, a lírikus, szívélyes hangvétel. Minél többet nézzük alkotásait, annál inkább elmerülünk bennük, mivel különös, maradandó élményt nyújtanak. A realista ábrázolás jellemzi munkáit, modern szín- és fényárnyalatokat használ, művészi látásmódja globális, képes egy olyan egyedi művészeti világot létrehozni, mely csak rá jellemző.  
 

 

 
 
 
 
 
 

Versenynaptár

Közösségi oldalaink



Média ajánlat - impresszum

Facebook