Rostokkal egészségünkért

Rostokkal egészségünkért

Nem csupán az utolérhetetlen tavaszi ízek miatt, de azért is, mert nagy szolgálatot teszünk a szervezetünknek, ha egyre nagyobb mennyiségben illesztünk az étrendbe rostos ételeket. A rostok teltségérzetet okoznak, csökkentik az étvágyat, és nem utolsósorban számos betegség kialakulásának vehetik elejét.

Nem csupán az utolérhetetlen tavaszi ízek miatt, de azért is, mert nagy szolgálatot teszünk a szervezetünknek, ha egyre nagyobb mennyiségben illesztünk az étrendbe rostos ételeket. A rostok teltségérzetet okoznak, csökkentik az étvágyat, és nem utolsósorban számos betegség kialakulásának vehetik elejét.

A rákkal szemben


Egy nemzetközi európai szervezet (EPIC) több mint félmillió emberen végzett vizsgálata alapján cáfolhatatlanul bizonyította, hogy a rostgazdag ételek fogyasztása és a vastagbélrák előfordulása között egyértelmű fordított arányosság figyelhető meg. A kísérlet azon résztvevői körében, akik naponta átlag 35 g növényi rostot fogyasztottak, 40 százalékkal kisebb volt a vastagbélrák előfordulása, mint azok között, akik ennél jóval kevesebb, 15 g körüli mennyiséget vettek magukhoz.
A rostok ugyanis serkentik a bélmozgást, így akadályozzák a székrekedés kialakulását. És hogy mi az összefüggés a székrekedés és a rák között? Bizony, a tartós székrekedés nagyban hozzájárulhat a bélrendszeri daganatos betegségek kialakulásához.
A rostok tisztító hatása úgy érvényesül, hogy vizet felvéve megduzzadnak, ezért fontos a megfelelő mennyiségű víz elfogyasztása. Ezen kívül megkötik a különböző káros anyagokat a bélrendszerben. Ez kimondottan előnyös ugyan, ám ezekkel az anyagokkal együtt a vitaminok és gyógyszerek összetevőit is „bekebelezik”, így érdemes figyelni rá, hogy gyógyszereinket, táplálék kiegészítőinket ne a gyümölcsadagoddal együtt vegyük be.
A napi ajánlott rostmennyiséget a szakemberek 27–40 gramm közé teszik. A magyar fogyasztási szokások ennél kicsit alacsonyabb értéket mutatnak, egy 2005-ös adat szerint legalábbis 23 grammot veszünk magunkhoz. Sovány vigasz, hogy az Egyesült Államokban még rosszabb a helyzet, az amerikaiak rostfogyasztása a miénknek a felét sem éri el.
Következzen néhány tanács és ötlet a napi táplálkozáshoz

Reggeli

- Fogyasszunk magas rosttartalmú (például teljes kiőrlésű gabonával készült) gabonapelyhet vagy müzlit, keverjünk hozzá friss vagy aszalt gyümölcsöt és zsírszegény tejet, esetleg valamilyen zsírszegény tejterméket!
- A rántottát vagy omlettet tálaljuk zöldségekkel, például paprikával, kukoricával, káposztával, gombával vagy paradicsommal!
- A pirítóst fehér kenyér helyett készítsük teljes kiőrlésű kenyérből!
- A szendvicsek mellé mindig fogyasszunk el egy-egy darab idényzöldséget (paprikát, retket, paradicsomot) is!
Tízórai és uzsonna
- Válasszunk teljes kiőrlésű lisztből készült vagy korpával dúsított kekszet, esetleg 1-1 db muffint/pogácsát/péksüteményt!

Ebéd és vacsora

- A levesbetétként, saláták kiegészítőjeként kínált pirított kenyérkockákat készítsük teljes kiőrlésű kenyérből!
- A fehér rizst, kenyeret és a tésztát – ha lehetséges – helyettesítsük teljes kiőrlésű kenyérrel, barna rizzsel és hántolatlan gabonából készült termékekkel!
- Fehér rizs helyett próbáljuk ki az egyéb hántolatlan gabonaféléket is, például a bulgurt, a kuszkuszt vagy az árpát!
- Kóstoljuk meg a rakott burgonyát kicsit másképp! Készítsük alacsony zsírtartalmú tejföllel, szárított paradicsommal, szeletekre vágott paprikával és újhagymával!
- A rakott ételeket dúsíthatjuk lencsével, árpával, barna rizzsel vagy tört búzával!
- Készítsünk gyakrabban és változatosabb alapanyagból, például többféle szárazbabból vagy borsóból (tarkababból, vesebabból és lencséből) készült ételt! Megfőzhetjük őket többek között ízesített, esetleg zöldséges alaplében, friss zöldfűszerekkel, citrommal vagy borral, vagy akár zöldköretekhez, salátákhoz is adhatjuk őket.
 

 



 

 

Versenynaptár

Közösségi oldalaink



Média ajánlat - impresszum

Facebook