Mellkasi fájdalom

Mellkasi fájdalom

Ezek mindegyike – akár szív eredetű, akár nem szív eredetű betegség áll a háttérben – érdemes az orvosi kivizsgálásra.

Ezek mindegyike – akár szív eredetű, akár nem szív eredetű betegség áll a háttérben – érdemes az orvosi kivizsgálásra.

Szív eredetű okok

Ateroszklerózis. A szívet ellátó artériák szűkületét elsősorban az érfal károsodása okozza. Az érfalkárosodás leggyakoribb oka, hogy zsíros lerakódások halmozódnak fel az érfalban, amelyek egyrészt beszűkítik az eret, másrészt növelik az éren belüli véralvadás veszélyét. Az ér beszűkülése csökkenti a szív vérellátását, ez pedig mellkasi fájdalomhoz vezet.

Angina pektórisz. Mivel fizikai aktivitás, illetve pszichés stressz esetén nagyobb a szív oxigénigénye, a szív eredetű angina pektórisz is rendszerint ilyenkor jelentkezik. Ha a fájdalom néhány percen belül megszűnik, az annak a jele, hogy a vérellátás időközben megjavult, illetve a szív alkalmazkodni tudott a csökkent ellátáshoz. Ezt a típusú fájdalmat az egyes szívbetegségekre adott nitrátok (például nitroglicerin) enyhítik.

Infarktus. Amennyiben a fájdalom tovább fokozódik, komoly esélye van, hogy szívinfarktus alakult ki. Ilyenkor a nitrátok is hatástalanok. Szívinfarktus során a véráramlás elhúzódó zavara miatt az adott ér által ellátott szívizom részben vagy egészben elpusztul. Abban az esetben gyanakodhatsz infarktusra, ha nyomásérzés vagy szorító érzés alakul ki a mellkasban, amely néhány percnél tovább tart. A fájdalom kisugározhat a hátba, a nyakba, az állkapocsba, a vállba, a karba, különösen a bal karba. Emellett a beteg tapasztalhat légszomjat, izzadást, szédülést és hányingert is. Utóbbi tünetek előfordulhatnak mellkasi fájdalom nélkül is (főleg cukorbetegeknél).

Perikarditisz. Más szív-, illetve keringési problémák is okozhatnak mellkasi fájdalmakat. Ilyen a szívet körülvevő burok gyulladása (perikarditisz), amely többnyire vírusos fertőzéseket követően alakulhat ki. A perikarditisz éles, szúró mellkasi fájdalommal jár, emellett láz és rossz közérzet is társulhat a betegséghez.

Aortadisszekció, spazmus. Az angina pektórisz igen ritka, de életveszélyes betegség. Oka az aorta (a szív bal kamrájából kilépő fő artéria) szakadása (aortadisszekció). Egy másik ok lehet a szívet vérrel ellátó artériák, a koszorús erek kóros összehúzódása (spazmus), amely változó mértékű mellkasi fájdalommal járhat. A koszorús erek maguktól is összehúzódhatnak, de a nikotin vagy a koffein is elősegítheti a spazmust.

Számos szívtől független ok is eredményezhet mellkasi fájdalmat.

Gyomorégés. A gyomorban található sav fájdalmas, égő érzést okozhat a szegycsont mögött. Ezt gyakran savanykás ízérzet követi, különösen akkor, ha a gyomortartalom túlságosan könnyen vissza tud áramlani a nyelőcsőbe (reflux betegség). A gyomorégés kapcsán jelentkező mellkasi fájdalom általában étkezés után alakul ki és órákon keresztül áll fenn. A tünetek gyakrabban jelentkeznek a túlsúlyos embereknél.

Nyelőcső- és gyomorszájbetegségek. A nyelőcső megbetegedései is járhatnak mellkasi fájdalommal. Ilyen a ritkán előforduló nyelőcsőspazmus, melynek során azok az izmok, amelyek normális esetben lejuttatják a táplálékot a szájból a gyomorba, nincsenek összehangolva, ezért fájdalmas izomgörcsök alakulnak ki. Mivel a szív eredetű fájdalmat enyhítő nitroglicerin a nyelőcsőspazmust is oldja, ezt a betegséget gyakran szívproblémaként értékelik. Egy másik, szintén kevés embert érintő betegség az akalázia. Ebben az állapotban a gyomorszáj nehezen nyílik ki, ezért az ennivaló nehezen jut le a gyomorba, ehelyett felhalmozódik a nyelőcső alsó szakaszán, és kitágítja azt, ami általában nem fájdalmas, de néha kényelmetlen, és fájdalmas is lehet. Jellemzője, hogy hideg folyadék ivására javul, ami nyitja a gyomorszájat.

Pánikroham. Az erre hajlamos embereken időszakosan intenzív félelem, mellkasi fájdalom, gyors szívritmus, légszomj, szapora lélegzés (hiperventiláció) és nagyfokú izzadás alakul ki, amely könnyen téveszthető össze a szívinfarktussal. A pánikroham valójában a szorongásos betegségek egyik formája.

Mellhártyagyulladás (pleuritisz). A mellkasfalat belülről és a tüdőt kívülről borító kettős hártya gyulladásakor éles, lélegzetvételre, illetve köhögésre fokozódó mellkasi fájdalom jelentkezik. A mellhártyagyulladás hátterében számos ok állhat, például tüdőgyulladás és bizonyos autoimmun-betegségek, de előfordulhat önálló, vírusos eredetű formája is.

Bordaporc gyulladás (kosztokondritisz, Dietze-szindróma). A mellkast alkotó bordák porcainak gyulladása általában hirtelen kialakuló és nagyon intenzív fájdalmat okoz, leggyakrabban a mellkas elülső felszínén, a szegycsont körül. A fájdalom fokozódik, ha a szegycsontot vagy a szegycsonthoz közeli bordákat megnyomják. Szívinfarktus esetén a fájdalom kiterjedtebb és a mellkasfal nem érzékeny.
 


 

 

Versenynaptár

H K Sze Cs P Szo V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30

Közösségi oldalaink



Média ajánlat - impresszum

Facebook