A háromnapos Match Play Bajnokság elsősorban fizikai felkészülés volt tanítványai számára, ám nem tagadja, hogy a fejjáték is kellett ahhoz, hogy valaki jól teljesítsen. Szigeti Csaba tanítványairól mesélt a Hungarian Golf portálnak.

A hétvégén több Szigeti tanítvány is rajthoz állt a Match Play Bajnokságon, ám a formabontás ezúttal elmaradt.
„A match play egy olyan játékforma, ami különbözik az összes megszokottól. Nagyon jó, hogy szerveznek ilyen versenyt, de mivel évi egy ilyen esemény van, ezért nem lehet rá készülni. A tanítványaim számára elsősorban fizikai felkészülés volt ez a háromnapos megmérettetés, ahol nagyon sok minden a döntésekről szólt. Fontos, hogy fejben ott legyél a pályán és tudj jó döntéseket hozni. Nagyjából már mindenkivel átbeszéltem, hogy ki hogyan és mit játszott, és ennek alapján mondhatom, hogy egyaránt voltak jó és rossz döntések. A játékosok általában egy pályastratégiával vágnak neki a játéknak, és ezen a játék közben nem tudnak változtatni, de nem is lehet tanácsokat adni egy match play játék előtt, hiszen ez nem erről szól. Bár a világon is évente egy-egy match play megmérettetés van, máshol szerveznek klubon belül bajnokságokat, mi is szervezünk itt a Highlanden. Véleményem szerint minden itthoni klubban be lehetne vezetni egy ilyen házi bajnokságot, hiszen akkor az embereknek lenne egy kis tapasztalási lehetőségük, kicsit jobban elsajátíthatnák, hogy ezekben a helyzetekben hogyan kell dönteni.” – foglalja össze Szigeti a match play-el kapcsolatos gondolatait.

Közben azért alakulgat a csapatod…
Van most egy nyolcfős junior csapatom, akikkel úgy érzem, nagyon jó úton haladunk. Mindenkinek van saját órája, de ami még nagyobb haladás az, hogy minden pénteken van egy közös edzésnap, ahol az egyéni játék mellett a közösséget is egyre jobban össze tudjuk kovácsolni. Itt már nem is csak arról van szó, hogy technikát fejlesszenek a gyerekek, sokkal inkább arról, hogy nyomás alatt játszanak, és olyan szituációkat is gyakoroljanak, amire egyébként nem lehet készülni. Hosszú távon ez a csapatépítés, amiben lehetőséget látok, hiszen nagyon sok vidéki versenyre nem tudom elkísérni a játékosaimat, viszont ilyenkor biztos, hogy többen vannak ott, és esetenként tudják egymást segíteni, támogatni, de ez csak úgy lehetséges, ha megvan közöttük az a kapcsolat, amit most próbálunk kialakítani. Fontos, hogy ne legyen széthúzás, sokkal inkább tartsanak össze.

Ezek szerint idén is zsúfolt a naptárad.
Úgy alakítottam az oktatásaimat, hogy fő szerepet kapjon a csapat, a közös edzések is beleférjenek, de az egyéni órákat is meg lehessen tartani. Csak a juniorokkal heti 20 órát foglalkozom, és mellette valóban nincs egy szabad órám sem. Örülök, mert a kemény mag így szem előtt van, és tényleg eredményesen tudunk készülni.

Ha jól tudom, nem csak a Highland pályáján használjátok ezt ki.
A hétfő a szabadnapom, és általában ilyenkor mindig egy-egy külföldi pályára látogatunk el. Most hétfőn például Ausztriában voltunk. Fontosnak tartom ezeket a játékokat, hiszen amellett, hogy végre én is tudok egy kicsit játszani a tanítványokat is láthatom olyan helyzetben, ahogy adott esetben hazai pályán nem. Itt nem ismerik a pályát, és jobban meg tudom figyelni, hogy mit is tudnak, hogyan reagálnak egy-egy új helyzetre. Ezért is jó a közös edzés Highlanden is, ahol stressz alatt gyakorolhatunk olyan helyzeteket, ahová csak éles verseny során kerül az ember. A menekülő ütést például senki nem gyakorolja, pedig a versenyeken komoly előny lehet, ha az ember tudja kezelni az ilyen szituációkat. Az ismeretlen pályák tehát szintén segítségünkre vannak a gyakorlás során, megnézhetem, hogy a tanítványok milyen döntéseket hoznak, és utána tudok nekik tanácsot adni a jövőre vonatkozóan.

Hogy érzed, célba érnek ezek a tanácsok?
Nekem nem az a célom, hogy valakit megváltoztassak, mert azt nem is lehetne. Megfigyelek valamit, és elmondom a tanítványoknak, akik van, hogy nem értenek velem egyet. Ezért is fontos, hogy minél jobban ismerjem a tanítványaimat, hiszen a közös munka csak úgy lehet eredményes. A tanácsokra visszatérve az már eredménynek számít, ha az elmondottak 10-20%-át tudja valaki hasznosítani.