A minőségi pálinka kiválasztásánál az ár az iránytű

A szakmaiságában és gondolkodásában vakmerő, a közönségnek pálinkakóstolókkal és a legkülönfélébb gyümölcsökből készült párlatokkal kedveskedő Fenegyerek tulajdonosa, a minőségi pálinkakészítés hazai mestere, Pach Gábor a magyar pálinkakülönlegességek hagyományaiba, kulisszatitkaiba avatott be minket, illetve szeretett szakmája és a golf közötti egyensúlyról mesélt.

 

Az a hír járja, hogy Ön is a golfsport szerelmese. Mikor lépett be a golf az életébe?

Egy kedves barátom néhány éve úgy döntött, hogy áttér az egészséges életmódra, ezért a barátnője elvitte a Balaton Golf Clubba, ahová én is velük tartottam. Kisvártatva beleszerettem a sportba, de ahogy mondják, a golfhoz nem is annyira tehetség, mint inkább idő kell, és az én életemben jelen pillanatban a pálinka játssza a főszerepet. Egyelőre még kevés számú versenyen indulok, a Tótvázsonyon tartott megmérettetéseken szoktam részt venni, de idővel szeretném több golftornán is megmutatni a tudásom. Bár csak havonta egyszer van lehetőségem gyakorolni, nemsokára Spanyolország felé veszem az irányt, ahol Valencia közelében, egy barátom meghívásának eleget téve fejlesztem képességeimet az egyik helyi pályán.

 

Milyen helyet foglal el a pálinka a hazai gasztrokultúrában és minek köszönhető, hogy az utóbbi időben ismét népszerűségnek örvend Magyarországon?

A pálinkának több száz éves hagyományai vannak a Kárpát-medencében. Eredetileg a bor lepárlásától indultunk, majd az évszázadok során ez egy kicsit átalakult ez a folyamat. 2004 májusában hazánk fontos mérföldkőhöz érkezett el, amikor csatlakozott az Európai Unióhoz: ekkor a pálinka eredetvédett magyar termékké vált, hiszen a csatlakozási szerződés kimondta, hogy csak az országunk területén, magyar gyümölcsből lehet előállítani. 2008-ban az országgyűlés elfogadta a Pálinkatörvényt, ami a pálinkakészítés minőségi megújulásához vezetett.

 

Milyen új ízekkel gazdagodott a hazai pálinkakínálat az utóbbi években?

Magyarország abban a szerencsés helyzetben van, hogy rendkívül változatos gyümölcsfélék teremnek meg területén, a Kárpát-medence olyan elképesztő sokféleséggel rendelkezik, amellyel kevés ország büszkélkedhet. A hagyományos gyümölcsfajták, a sárgabarack, törköly, a szilva és a körte mellett a vadon termő gyümölcsök, a kökény, a galagonya, a sajmeggy is hódító útjukra indultak, sőt, még az őszibarack is, amelyről sokáig úgy tartották, nem lehet belőle pálinkát főzni. Az évek során világossá vált, hogy a szőlőből nemcsak bort lehet készíteni, hanem pálinkát is. Az utóbbi időben színre léptek a bogyós gyümölcsök – a málna ribizli, a szeder -, illetve olyan fajták is meghonosodtak, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak Magyarországon, mint például a füge és a kiwi.

 

A teljes interjút a hamarosan megjelenő Kincses Kalendáriumban olvashatják!

 

Fotó: Pach Gábor

 


banner ugynoksegi v2 260px

Keresés