Tanár úr kérem – Előnyös helyzet - jogos vagy jogtalan?
Bodor Tibor szabályismertetője
Tételezzük fel, hogy a labdánk a nyírt sávtól fél méternyire a mély fűben landol, közvetlenül egy kikarózott facsemete mellett, amelyre vonatkozik a pályán érvényes helyi szabály a fiatal fák védelméről. Az ütésünk egyértelműen károsíthatná a fát, tehát kötelező szabad ejtés van tilos zóna miatt a rendellenes pályaviszonyok könnyítési lehetőségei szerint.
Kérdés, hogy ejthetünk-e a nyírt sávon, ha a könnyítési terület arra is kiterjed? Ha így teszünk, a labdánk nyilvánvalóan jobb fekvésbe kerül az eredeti állapothoz képest. Elfogadható, hogy a könnyítéssel előnyös helyzetbe jussunk? Nem ügyeskedés ez a szabályok megkerülésével?
Jelen esetben a labdánk eredetileg az általános területen volt. Ezért a könnyítési területnek is az általános területen kell lennie. Mivel a raf is, és a nyírt sáv is egyaránt az általános területhez tartozik, a labdánkat ejthetjük akármelyikben. Tehát IGEN, ejthetünk a nyírt sávon, ha olyan szerencsések vagyunk, hogy a könnyítési terület legalább részben oda esik. Ez nemcsak a fiatal fákra vonatkozik, hanem az általános területen minden rendellenes talajviszony miatti könnyítésre.
Nem kell, hogy lelkiismeret-furdalásunk legyen. A golfban nincs igazságos vagy igazságtalan megoldás. A golfban csak szabályos megoldás van, és annak bármelyik lehetőségével jogosan élhetünk. És persze létezik olyan, hogy szerencse - ebből kettő is, jószerencse és balszerencse, azonban mindkettő részrehajlás nélkül működik, és véletlenszerű, hogy kinek melyikből jut.
A szerencsét a játék részeként kell elfogadnunk:
(1) Az általános területen a labdánk egy fa alatt fekszik, melynek lehajló ágai akadályozzák a lendítést. Ez ellen nem tehetünk semmit, de a fa alatt tócsa van, a labdánk pedig vidáman abban pancsol. Ez már rendellenes talajviszony, amiért jogos a büntetés nélküli könnyítés. A szabályok szerint ejtett labdával azonban nemcsak a tócsából kerülhetünk ki, hanem a fa alól is, ahol a lehajló ágak már nem zavarják a lendítésünket. A könnyítéssel tőlünk függetlenül egy extra előnyhöz jutottunk - megszabadultunk a fától, ráadásul büntetés nélkül. Mázli.
(2) A nyírt sáv szélén burkolt út fut, amelynek másik oldalát áthatolhatatlan bozót szegélyezi. A labdánk az úton fekszik. Jogos a büntetés nélküli könnyítés, azonban a legközelebbi teljes könnyítési pont és a könnyítési terület a bozótban van - abszolút játszhatatlan helyen. Pech.
- A büntetés nélküli könnyítéshez szabályosan nem ejthetnénk máshol, mint a bozótban. Gyakori hiba, hogy ilyenkor az út másik oldalán ejtünk, mert úgy érezzük, hogy ha már jár a könnyítés, akkor jogos, hogy azt igénybe is lehessen venni. Pedig nem. Ha az így ejtett labdát megütjük, akkor rossz helyről játszunk, amiért 2 büntetőütés jár, de ha a szabályszegéssel jelentős előnyhöz jutottunk, akkor kizárás.
- Azonban a mozdíthatatlan akadály miatti könnyítést nem kötelező igénybe venni. Büntetés nélkül megjátszhatjuk a labdát az útról, ahogy és ahol fekszik. Esetenként már az is nyerő megoldás, ha csak jól lecsippeljük.
- De ha nem akarunk az útról játszani, akkor minősíthetjük a labdánkat játszhatatlannak, amire más szabály alapján büntetéssel járó könnyítés vehető igénybe. Ezzel megszabadulunk a legközelebbi könnyítési ponttól, és vihetjük a labdát vonalban hátra, vagy két ütőnyire oldalra, bármilyen pályaterületre, amivel talán előnyösebb helyzetbe kerülhetünk, mint az úton, de mindenképpen jobba, mint a bozótban. De ha nem, még mindig visszavihetjük a labdát az eredeti helyére, és újra üthetjük. Igaz, ezek bármelyike 1 büntetőütésbe kerül.
Megjegyzés:
A fenti példákban az általános területen lévő rendellenes talajviszonyokról van szó. Más helyen (bunker, elütő terület, büntető terület, grín) és más jogcímen (játszhatatlan labda, büntető terület, elveszett labda) igénybe vehető könnyítések esetén némiképp eltérő szabályok érvényesek. De azokban is szerepet játszhat a szerencse.
Facebook / Tanár Úr Bodor Tibor
