Tanár úr kérem – Példamutatás, amiben elöljárhatunk
Bodor Tibor szabályismertetője
Általában az emberek nem golfütővel a kezükben születnek. A golfot is, mint annyi mást, meg kell tanulnunk. Először is a (pro) oktatótól. Aki nemcsak a technikát tanítja, hanem az alapvető szabályokat is. A klubok is rendeznek időnként szabályismereti tanfolyamokat. Az érvényes hendikephez, a versenyzési joghoz a szabályvizsga kötelező.
Azonban ez hasonlóképpen működik, mint az autóvezetéshez előírt KRESZ vizsga. Egészen más dolog kitölteni egy tesztlapot, mint a terepen alkalmazni a szabályokat. Eldönteni, hogy kinek van elsőbbsége, vagyis milyen sorrendben játsszunk? Hol ejtsük a labdát, egyáltalán szabad-e, és hány büntetőt írjunk fel?
A golf szabályokat ténylegesen a pályán tanuljuk meg. Játék közben. Mégpedig egymástól, mert nincs ott más. Még az is előfordulhat, hogy a friss golf társak akár bennünket is utánozhatnak. És ez vonatkozik nemcsak a szabályokra, hanem a konvenciókra is. Ha én odaállok az elütőre felhúzott kesztyűben, ütővel, labdával, tível a kézben, és nézem hová megy az előttem ütő játékos labdája, talán az utánam következő ezt fogja természetesnek tekinteni. Ha elsőre nem, hát később. Segítsük a "pályakezdő" sporttársakat azzal, hogy jó példával járunk elől.
Ha a csoportunkba újonc kerül, szabad a példát időnként látványosan demonstrálni. Lehetőleg még a baráti játékok során. Versenyen már késő, de még mindig jobb, mint soha. A labdanyomot javíthatjuk méltatlankodva, hogy micsoda bombatölcsérek vannak errefelé. A grínről pár lépést futhatunk a következő elütőre, jelezve, hogy sietni kellene. Szabad a labdát ejtenünk a koreográfia látványos követésével. Ha újra kell ejteni, megindokolhatjuk, hogy miért. A próbalendítést végezhetjük feltűnően a labdától távolabb. A büntetőket bemondhatjuk a szokásosnál hangsúlyozottabban. Gereblyézés közben javasolhatjuk, hogy üssenek nyugodtan, míg a pályát átépítjük. Sorolhatnám még, de gondolom mindnyájan értjük.
Segítő szándékkal rá is szólhatunk a kezdőre, figyelmeztethetjük is, de már a régi rómaiak is tudták: "verba movent, exempla trahunt". Szóból is ért az ember, de ami igazán követésre késztet, az a példa.
