Profi golfozónknak, Hahn Rolandnak igen eseménydús idénye volt. Akadtak jó, illetve kevésbé jó versenyei. Bár az igazi áttörés idén sem következett be, ettől függetlenül ő leszegett fejjel edz és teszi a dolgát. Az újonnan megalakult Magyar Profi Sportági Szövetség véleménye szerint, nagy segítség abban, hogy akár már 2020-ban legyen magyar golfozó az olimpiai játékokon.

HG Hogyan értékeled a szezonodat?

HR Vegyes idényem volt, ahol a profi pályafutásom mellett az edzői karrieremet is egyengettem. Szeretek két lábon állni. Egy profi golfjátékos útja nem könnyű, így gondolnom kell több lehetőségre is. A golf iránti elköteleződésem továbbra is száz százalékos!

HG Mit jelent számodra, hogy a Profi Golf Sportági Szövetség megalakult?

HR Összetartja a magyar profikat, és nem kell azzal foglalkozni, hogy az amatőr szövetség mit csinál, tehetjük a dolgunkat. Nem ellenük alakult a szövetség, mi velük vagyunk és szeretnénk, ha kölcsönösen segítenék egymást, amely hosszú távú együttműködés alapja lehet a jövőben.

A szövetség megalakulásával úgy éreztem, talán picit feszültség mentesebb a felkészülés, hiszen tudjuk, ott van valaki a hátunk mögött és támogat minket. Úgy gondolom, ha van egy ilyen szövetség, amely csak velünk foglalkozik és koordinál minket, nem csak a profiknak, de az egész magyar golfnak hatalmas előrelépés.

HG Milyen eseményt emelnél ki az idényedből?

HR A Magyar Profik Országos bajnokságának megnyerése kevésen múlt, győznöm kellett volna. Sajnos, azt kell mondanom, nem voltam elég rutinos. A kezdő ütésemen ment el a rájátszás. Ettől függetlenül végig izgalmas csatát vívtunk Szigeti Csabival. A Playoff-ot én buktam el, míg a versenyt ő, így megérdemelten nyerte és lett a profik bajnoka. Ezúton is gratulálok neki!

HG Hogyan értékeled a Cseh Tour-on nyújtott teljesítményedet?

HR Sajnos nem sikerült az első ötben lenni. Tízben voltam többször is, de valahogy nem igazán jött ki a lépés. Azt hozzátenném gyorsan, hogy a tour is rohamléptekben fejlődik, amelyet a score-ok is jól mutatnak. Ha 4 évvel ezelőtt ilyen eredményeket játszottam volna, akkor rendszeresen az első háromba végezhettem volna. De nincs ha, dolgozni kell keményen, hogy ez megváltozzon.

HG Mi volt az év csalódása?

HR Sajnos nem sikerült jól a formaidőzítésem az Ausztriában rendezett European Qualifying School-ra. Nem voltam top formában, így közel sem tudtam a legjobbamat nyújtani.

2017-ben biztosan egy másik pályán próbálkozom. Az ausztriai pálya nem fekszik nekem, mivel nagyon szűk, rövid és taktikus. Itt nem tudom kidomborítani a hosszú játékomat, egyszerűen nem tudok érvényesülni. Valószínűleg Olaszországban próbálkozom 2017-ben.

HG Minek köszönhető, hogy nem sikerült megvetni a lábad a Challenge Tour-on?

HR Sajnos ez az időszak nem úgy sikerült, ahogy reméltem. Ráadásul a hároméves kontaktus utolsó évében, azaz idén nem indultam versenyen, mivel nem jutott már kártya. A feltörekvő új játékosok kaptak először, aztán ha marad, kapok én is. Sajnos nem jutott. Ez nem volt túl korrekt.

HG Mi hiányzott, hiszen egyszer sem sikerült CUT-olnod?

HR Sajnos nem igazán tudom, miért van. Mínuszt kell játszani az első két napon (-4 és 0 között), ami nem ment. A tapasztalat és a rutin hiányzott, hogy ezt a fajta nyomást kezelni tudjam. Bevallom őszintén, nem vagyok izgulós fajta, de tudat alatt valószínűleg bennem volt. Ezen kell dolgozni a jövőben. Ettől függetlenül még nem adom fel, hogy valaha a Challenge Touron játszhassak.

Néha úgy érzem magam, mint egy dzsungelharcos, aki csak tapossa az utat a többiek előtt. Nem volt előttem példa, saját magamnak kellett megtapasztalni a mélyvizet. Utólag visszagondolva úgy érzem, nem voltam kész erre a lehetőségre, de meg kellett ragadnom.

HG Miben segítette a profi válogatott tagjait a Magyar Profi Sportági szövetség?

HR Kaptunk szponzorációt az évre. Volt egy kisebb keret és abból gazdálkodtunk. A támogatás mértéke változott attól függően, hogy az „A” vagy a „B” keretbe tartoztál.. Én az „A” keretbe tagja voltam Palanszki Benjaminnal és Lugosi Tamással. A szövetség támogatta a felkészülést, beleértve a konditermi, illetve a pályaedzéseket is. Dr. Lénárt Ágota sportpszichológus a mentális felkészülésünket segítette, míg Jonathan Mannie, illetve apukám Hahn Árpi a technikai tudásomat csiszolták.  Csapatban konditermi edzés, úszás, csoportos indoor és pályaedzések szerepeltek, illetve szerepelnek a programban. A tréningek alkalmával húzzuk egymást, jó a hangulat, ami fontos a fejlődés szempontjából.

HG Mit gondolsz, mi kell ahhoz, hogy egy magyar golfozó a férfi mezőnyben sikeres legyen?

HR Ha tehetséges valaki és sokat edz, az sem jelent garanciát. Mint minden élsportban, jókor kell lenni, jó helyen. Úgy érzem hiába edzettem és edzek sokat, valahogy megéreztem azt az 50 évet, ami kimaradt Magyarországon. Jelentős hendikepünk van. Nem csak erre fogom, de az tény, hogy le vagyunk maradva.

Fontos: ha valaki 10 éves korától tudatosan, előre megtervezetten profi pályára készül, akkor könnyebb. Megvannak a lépcsők, amelyeket nem lehet kihagyni, csak ugye előttünk nem volt példa és nekünk kellett kitaposni az utat a fiatalok előtt.

HG Látsz valakit, esetleg a fiatalok körül, akikből lehet valaki és tovább öregbíthetik a Magyarország hírnevét profiként?

HR Ha megnézzük, hogy mi honnan indultunk, és hogy nekik mik vannak meg, akkor egyértelmű, hogy kellő szorgalommal és alázattal - kis túlzással - mindegyikükből lehet profi. Már most akkora tudásuk van, mint nekünk volt, amikor junior válogatottak lettünk. Az élsport rákfenéje, hogy előre sosem tudod. 15 év távlatából látod csak, hogy sikerült-e vagy sem.

Viszont eközben a golf nevel, jó egzisztenciát ad. Leszel valaki egy közösségen belül, ami jó dolog.

HG Mi a célod a jövőben?

HR 2008-ban léptem a profik közé azzal a céllal, hogy teljes erőbedobással a profi karrierem felépítésére koncentrálok. Így is történt, ugyanis elvégeztem a Magyar Profi Golf Egyesület edzőképző tanfolyamát majd magyar profi versenyzőként a Czech PGA Tour állomásain sikerült maradandót alkotnom. Rövid időn belül a sorozat legjobb helyeiért harcolhattam, majd tornát is nyertem. Olyan lehetőséget adott a sors, amelyről korábban magyar játékos csak álmodozott: szabadkártyát kaptam három évig a Challenge Tour versenyeire. Ennek az időszaknak sajnos vége.

A célom azonban a továbbiakban is az, hogy a Profi Golf Sportági Szövetség zászlaja alatt megtaláljam a legjobb formámat és Magyarországot képviselve kvalifikáljam magam valamelyik Tour-ra, valamint hogy Cseh tour-on is jól teljesítsek.

Másrészt az edzői karrieremet is egyengetem, szeretek két lábon állni és. Ez nyugalmat ad nekem, teljesen kikapcsol a másokkal való foglalkozás. Az elmúlt időben úgy érzem, kicsit görcsössé vált a golfom. Majd az idő eldönti, hogy melyik irányba billen a mérleg nyelve: játékos vagy edzői karrier.

A golf iránti elköteleződésem továbbra is a régi. Télen mindent beleadok, hogy kellően fel tudjak készülni a következő szezon kihívásaira. Konditermi edzés, úszás, törökországi, majd ciprusi edzőtábor a válogatottal. Azután kezdődhet a remélhetőleg sikerekben gazdag 2017-es szezon!