Mindenki igyekszik kellemesen tölteni az év utolsó és az újév első óráit. „Ahány ház, annyi szokás”- hangzik az ismert közmondás. Ezen a mondáson felbuzdulva körbenéztünk az Óperenciás tengeren innen illetve még azon is túl. A Föld minden táján babonák, népszokások kötődnek a szilveszterhez: legtöbbjük kedvező időjárást, gazdag termést, sok pénzt, egészséget és egyéb földi jókat hivatott biztosítani az elkövetkezendő 365 napra.

Tirol

A tiroliak szilveszteri szokását itthon is bevezethetnénk, ugyanis nincs szükség hozzá másra csak egy almafára és minden házban egy szép szál legényre, mert a babona szerint, ha egy férfi december utolsó éjszakáján meztelenül megrázza az almafát, egész évben gondtalanul él majd.

Oroszország

 Aki orosz családhoz hivatalos szilveszterre, jól gondolja meg, hogy miként viselkedik. Már az érkezésnek is megvan a maga ceremóniája.

Csak a küszöböt átlépve szabad kezet nyújtanunk a házigazdának, mert ha nem így teszünk, bajt, szomorúságot, szerencsétlenséget zúdítunk a háziakra.
A vendégnek ügyelnie kell arra is, hogy csak páratlan számú virágszálat vigyen a ház asszonyának, mivel a páros szám szerencsétlenséget hozhat az új évben.
A gazdagodás előjele, ha az érkező vendégek némelyikét a házigazda nem ismeri föl, vagy éppen összetéveszti valakivel.

Szilvesztereste népes társaságok, család, barátok gyűlnek össze a jolka, az újévi fenyő körül, hogy megajándékozzák egymást. Nehogy bárkinek is eszébe jusson zsebkendőt, szúró-vágó szerszámot ajándékozni, mert az bajt zúdít a családra. De órát se, mert az meg az élet idő előtti végét jelenti. Ha netán mégis ilyen tárgyat venne elő a vendég, akkor a házigazda néhány kopejkáért jelképesen megveszi tőle. 

Ha a háziak kedvelik a vendéget, gazdagon terített asztalhoz ültetik. A vég nélküli ünnepi lakoma: krumplisaláta, hagymás hering, tucatnyi rafinált, ínycsiklandozó, vodkás toroköblítést kívánó előétel. A falatozást csak az éjféli pezsgőbontás és tűzijáték idejére függesztik föl.

Moldva

Itt az ún. hejgetés dívik, melynek célja az új esztendőben a gabona, a kenyér mágikus úton való biztosítása.
Résztvevői legények, akik elsősorban a lányos házakat keresik fel. A mondókát ostorok csattogása, harangszó, furulya, dob és a köcsögdudához hasonló „bika” hangja kísérte. A hejgetés a búza élettörténetét mondja el a mag elvetésétől a kenyér elkészültéig.

Japán

Japánban egy héttel újév előtt egy ünnepségen rizstortát sütnek, amelyet az új esztendő első napján esznek meg. Fontos szilveszteri kellék a gereblye, hiszen ezzel lehet a szerencsét begereblyézni a házba. A felkelő nap országában 108 harangütéssel kezdődnek az újévi ünnepségek és egészen január 7-ig tartanak.

Miért pont 108?

Azért, mert a japánok  hisznek abban, hogy hat fő bűn van a világon (mohóság, butaság, harag, könnyelműség, határozatlanság és irigység). Minden bűnnek 18 árnyalata van, ezért ütik meg 108-szor a harangokat.

Az év első három napja pihenő, ilyenkor összegyűlik a család, előtte a házat alaposan kitakarítják, és fenyőágakkal díszítik az ajtókat. 

Közel-Kelet

Az arab országokban, többek között Afganisztánban és Iránban az újév a tavasz első napján, március 21-én kezdődik. Ezen a napon a gyerekek új ruhákat kapnak, hogy tisztán és megújulva kezdjék az esztendőt. 

Távol-Kelet

Kínában, Vietnámban és Koreában az újév csak az első telihold napján, január 21-én kezdődik, és az ünnep három hétig tart. Az ünnepség előtt bambuszágakkal űzik el a rossz szellemeket a háztól, majd piros és arany papírzászlókkal díszítik fel az otthonukat, hogy becsalogassák a szerencsét és a boldogságot éjfél előtt minden ablakot és ajtót kitárnak. Éjfél után pedig tűzijátékkal zavarják el a gonosz Nien sárkányt, egyes tartományokban pedig a fiatal lányok mandarinokat dobálnak a tengerbe, hogy jó férjet találjanak az új esztendőben. Kínában az újév a legnagyobb ünnep, három napig tart a sárkány- és oroszlánbőrbe bújt táncosok felvonulása.

Hollandia

A hollandok úgy gondolják, hogy a szerencsét, a teljességet a kerek, kör alakú falatokkal lehet meghozni, ezért aztán különféle töltelékekkel ízesített kis fánkocskát tesznek az asztalra vendégváró gyanánt, melyet Olie Bollen (olajos labdák) néven ismernek.

Görögország

A görögök szeretik játékkal tölteni a szilveszter estét: van, aki otthon, van, aki a kaszinóban, a lényeg, hogy akinek ilyenkor szerencséje van, azzal egész évben kegyes lesz a sors, de aki nem jár sikerrel annak sem kell búslakodni, hiszen annak a szerelemben lesznek jó pillanatai. Természetesen ekik is vannak gasztro-babonáik, ők pénzt rejtenek a kenyérbe abban bízva, hogy ez meghozza a gazdagságot.

Spanyolország

A boraikra büszke spanyolok, éjfélkor 12 szem szőlőt kapnak be egymás után, az óra minden ütésénél egy szem „szerencsehozó” szőlőszemet. Állítólag a művelet nem is olyan egyszerű, mint amilyennek első hallásra tűnik, komoly kihívás másodpercenként megrágni és lenyelni egy újabb szemet. Vannak akik megpróbálják kicselezni a szabályokat, s egyszerre tömik a szájukba az összeset, és az is előfordul, hogy valaki már az ötödik szem után majdnem megfullad. A szőlőszemek az év hónapjait jelölik, s amennyiben a szőlőszem édes, úgy az a hónap szerencsés lesz, ha viszont savanyú akkor nem sok jót tartogat.

Anglia

Az angoloknál a hagyomány szerint, a ház urának az óra első ütésére ki kell nyitnia az ajtót, hogy kiengedje az óévet, majd a 12.-re be kell engednie az újat. Itt is fontos a szerelmesek fagyöngy alatt való csókolózása, úgy hiszik így elválaszthatatlanok lesznek egész évben.

( Az írek még annak is külön jelentést tulajdonítanak, hogy honnan fúj a szél: ha nyugatról, az gazdagságot, jólétet hoz, ha keletről az a brit befolyás erősödését jelenti).

Svédország

A svédek saját maguk által készített gyertyát ajándékoznak egymásnak ezen a napon, mely a fényt szimbolizálja. A hagyomány szerint ez örömöt és vidámságot visz az ajándékozott életébe.

Kolumbia

Az itt élők ünnepe azért különleges, mert ők talán az egyetlen nép, akiknél ez a nap nem a jövőről, hanem a múltról szól. Szokás náluk mókás figura képében ábrázolni az óévet, öregember formát adnak neki, aki gólyalábon járkálva mondja a vicceket sorra egymás után.

Dél-Afrika

Az itt élők nem bízzák a véletlenre a dolgot: az év utolsó napján minden régi, megunt tárgyukat kidobják a kukába, hogy így csináljanak helyet az újaknak.