Shanshang Feng nyerte az LPGA szezonzáró tornáját Floridában, és ezzel már kettőre nőtt a 2013-as szezonban elért győzelmeinek száma. A kínai játékos munkája igazán gyümölcsöző, úgyhogy készülhetünk a jövő évi még jobb sorozatra.

A zárónapon produkált 66-os eredményed elég volt ahhoz, hogy egyetlen ütéssel megelőzd az üldöződet, és végül megnyerd a CME Group Titleholders tornát. Hogyan tudtál összerakni egy ilyen szenzációs utolsó kört?

Nos, a kör előtt egyáltalán nem gondolkodtam azon, hogy a végén akár nyerhetek is. Ennek ellenére tudtam, hogy a zárónapot csak kétütéses hátrányból kezdhetem meg, de nem akartam magamra túl nagy nyomást helyezni. Úgy véltem, hogy a legjobb 5-be bekerülni is nagyszerű teljesítmény lesz, amihez persze kellett egy jó finis. Aztán, végül az első helyen zártam, szóval több, mint boldog vagyok jelenleg.

A legutóbbi hónapot nézve van egy győzelmed és két második helyezésed. Mit éreztél most az utolsó szakaszoknál?

Nos, úgy gondolom, hogy varázslatos volt, hogy győzni tudtam Kínában. A 18-as szakasznál, a második ütésemnél kellett némi szerencse ahhoz, hogy eagle-t tudjak ütni. Ez a győzelem meghozta az önbizalmamat, és Malajziában is jól teljesítettem, szóval nagyon boldog vagyok. Kicsit azért szomorú voltam, hogy már csak néhány verseny van hátra, mivel jó formában vagyok, de még mindig nagyon örülök az eredményeimnek.

Aztán nyertél 700,000 dollárt. Nehéz volt arra gondolni, vagy nem gondolni arra, hogy mi fog történni az utolsó körben?

Nos, annak ellenére, hogy célként nem volt előttem a győzelem, elég erősen kezdtem az utolsó napot. Hat szakasz után már -4-nél tartottam, aztán a nyomás egyre inkább kezdett befészkelődni a fejembe. Ahogyan láthatod, nem ütöttem sok puttot. Emiatt nyertem, szerintem, bár a vasjátékom egyáltalán nem volt rossz.

Tavaly szerezted meg karriered első profi győzelmét. Erre az évre mik voltak a tervek? És mit jelent számodra, hogy 2013-ban két alkalommal is sikerült nyerned?

Nos, tavaly szereztem meg az első győzelmemet az LPGA sorozatban, de erre is 5 évet kellett várnom. Néhányszor már nyertem Japánban és Európában is, szóval a célom az volt, hogy Amerikában is fel tudjak majd állni a dobogó legtetejére. A tervem az volt, hogy kétszer győzni tudjak, és külön öröm, hogy Kínában is fel tudtam állni a dobogó legtetejére, és az elmúlt négy indulásom során kétszer is kupával térhettem haza, szóval ez valami elképesztő.