Nyolcvanhatodik alkalommal került megrendezésre az idei év februárjában az Amerikai Klubigazgatók Szövetségének szervezésében a Klubigazgatók Világkonferenciája. Ezúttal San Diego adott otthont az iparág legnagyobb eseményének. A több mint 70 előadás a San Diego Marriott Marquis & Marina szállodában, közel 2500 klubigazgató részvételével került lebonyolításra. Az előadások a klubigazgatók 10 fő kompetencia területét ölelték fel, így a klubtagság menedzsment, értékesítés, vezetés es irányítás, létesítménygazdálkodás, pénzügyek, emberi erőforrás gazdálkodás, jogi kérdések, golf és rekreáció, étteremvezetés témakörében hallhattunk előadásokat.

A hallgatók heti programjának megszervezését elektronikus, interneten elérhető naptár segítette. Az idei évben újításként vezette be a CMAA az előadások minősítését, így aki még nem tette le a CCM vizsgát, vagy éppen már túl van rajta, pontosan tudhatta, hogy mely előadásokat érdemes látogatnia. Szokás szerint az előadások után 1,5 kreditet kaptak a hallgatók, míg a konferencia előtti workshopon való részvételért további 6 kreditet lehetett gyűjteni, így a konferencián akár 40 kreditet is bezsebelhetett az a klubigazgató, aki minden idejét az előadásokra szánta. Az európai CCM vizsga letételéhez feltétel, hogy 300 kredittel rendelkezzen a hallgató.

Az első éves konferencia résztvevőknek a CMAA külön útmutatást tartott, valamint az idei évben első alkalommal gyakornokok jelentkezhettek a konferencia ideje alatt mentori segítségért. A karrierépítés mellett vezetéssel, szervezéssel, irányítással kapcsolatos praktikus tanácsokat kaphattak a fiatalok az 5 nap során.

Természetesen az idei évben sem maradhatott el a nagy sikerű "Fuss az elnökkel" 5 km-es reggel 6:30-as futás, melynek a nevezési díja, az idén 25. évfordulóját ünneplő Club Foundation alapítvány számlájára vándorolt. A CF szervezete alapvetően azért jött létre, hogy anyagilag támogassa a klubigazgató jelölteket CCM vizsgájuk eléréséig.

Az idei év kapcsolatépítő összejövetele hol máshol lehetett volna, mint a USS Midway múzeumban, mely csupán 3 perc sétára volt a szállodától.

A Bortársaság idén is megszervezte a bor aukcióját, melynek bevétele ugyancsak a CF alapítvány kasszáját gyarapította. A tavalyi évben összesen 36.000 dollár folyt be az árverésből.

A konferenciával kapcsolatos prezentációk es anyagok, valamint az ötletbörzén készült fotók hamarosan a Magyar Klubigazgatók Szövetségének hivatalos honlapján, a www.hcma.hu oldalon lesznek elérhetőek.

Köszönhetően a CMAA es a CMAE támogatásának, a Magyar Klubigazgatók Szövetségének tagjai az idei évben is költségmentesen vehettek (volna) részt a konferencián.

A pénteki konferencianyitó ünnepségen megtudhattuk Jim Singerling ügyvezetőtől, hogy az Államokban a klub iparág közel 19 milliárd dolláros üzlet, több mint 320.000 alkalmazottat foglalkoztatnak a klubok és közel 9 milliárd dolláros fizetést visznek haza évente. Jim prezentációjában kiemelte az összefogás jelentőségét valamint a szolgáltatások és anyagok közös beszerzésének szükségességét. Ezzel élen is járt a CMAA a tavalyi évben, hiszen átlagosan 20%-ot tudtak megspórolni a klubok a közös fellépésnek köszönhetően a biztosító társaságoknál. Az ünnepélyes megnyitón az elnöki pozíció is átadásra került, valamint hallhattuk a 6 új elnökségi tag kortesbeszédét, akikre a konferencia ideje alatt adhatták le voksukat a tagok. A nemzetközi delegáció, a szponzorok valamint az együttműködő partnerek képviselői is ezen esemény alkalmával kerültek bemutatásra.

General Education Session
Jim Abbott 1967-ben született Flintben, MI 1987-ben elnyerte a Sullivan díjat (legjobb Amerikai atlétának járó díj), 10 szezont végigjátszott összesen 4 baseball csapatban, majd profi karrierjét a Major Ligában 1999-ben hagyta abba. Karrierje csúcsa talán 1993-ban a New York Yankees ellen idegenben dobott 4 „no hitter” labdája volt, amivel a Cleveland történetében először tudott győzni a NY Yankees ellen. Az 1988-as Olimpiai Játékokon az Év atlétájának választották... Persze mindezekre lehet azt mondani, hogy nem nagy szám, sok száz kiváló atléta szaladgál az utcákon. Igen, ez így van! De egyik sem született kézfej nélkül!
Jim a motivációs előadásában arról beszélt, hogy hogyan kell elfogadni az adott körülményeket es miként kell azokat adaptálni, hogyan kell alkalmazkodó képességünket a klubiparágban hasznosítani a nehéz időkben. Gondolatmenete a helyzetfelismerés, alkalmazkodás, a bizalom és hit valamint a türelem köré épültek. "Which has been taken away, giving back twice..."

Tizenhetedik Nemzetközi Szimpózium
Az 5 órás előadáson elsősorban az Európai klubigazgatók képviselői vettek részt. Az idei évben Olaszország mutatkozott be. Massimiliano Schnecktől megtudhattuk, hogy több mint 100ezer golfozójuk van 406 golfpályán, és összesen 320 klubigazgatói szövetségi taggal rendelkeznek. Sikeres évet tudhatnak maguk mögött, hiszen 3 éves képzési programjukat további két évvel egészítették ki.
A szimpózium második előadásának keretében Troed Troedsson "futurist" nagyon érdekes jövőképet vázolt fel a hallgatóknak. Míg az 1850-es években az energia jelentette a kompetencia előnyt, addig a múlt század végére a tudásra, az információ birtoklására helyeződött át a hangsúly. Azonban már ez az előny is elkopni látszik, hiszen lassanként szűkül az olló a legjobbak es a gyengébbek között. Az előadó jó példaként az autóipart említette. De akkor mi lehet a jövő kompetencia előnye? Az innováció és a megújulásra való képesség, az örök struktúrák megtörése, melynek egyik legkiválóbb képviselője az Apple. A konferencia egyik utolsó előadása pont az Apple stratégiáját vette górcső alá, így most erről részletesebben nem írok, mert ezt a kérdést még a későbbiekben érinteni fogom.

A harmadik előadás és egyben kerekasztal beszélgetés a kapcsolatépítési marketingről szólt, amelynek moderátora es előadója Stephen Ready volt. Az "együttgondolkodás" során olyan alapvető dolgok hangzottak el, mint például a klubtagok igényeinek pontos ismerete, az általuk képviselt értékek ismerete es ezen információk felhasználása az elkötelezettség es lojalitás növelése érdekében. Miért kell növelni a lojalitást? Mert manapság nagyon sokan hagyják abba a golfozást. Hiába nyerjük meg magunknak a játékost, hiába oktatjuk a legszofisztikáltabb eszközökkel és technikákkal, ha nem vagyunk képesek 1 évnél tovább megtartani őket. Miért? Mert nincs erős kötődésük a klubhoz! Hogyan növelhetjük a kötődést? Jobbnál jobb ötletek hangzottak el a brainstorming során. Hassunk az érzelmeikre (lásd ismét csak az Apple-t). Készítsünk 100 napos programot az újonnan belépők számára, és ne hagyjuk lankadni a figyelmét, minden héten keressük meg valami újdonsággal. Kérjünk fel patronálókat a klubból, akik szívesen bevezetik a társasági életbe az új tagot. Alakítsunk ki annyi kötődést a klubtag és a klub között, amennyit csak tudunk. Erre érzett rá kiválóan még a 90-es évek végén a Pannonia szerdai csapata vagy a Férfi Nap szervezői. Az ilyen jellegű, alulról induló kezdeményezéseknek köszönhetően a klub is tud fejlődni, hiszen több tagja lesz, ami magasabb bevételt is eredményez. Keressük a kulcsfigurákat!

A szimpózium délutáni szakaszában a fenntartható fejlődést biztosító, költséghatékony és környezetbarát golfpályákról esett szó. A zöldbarát igazolás megszerzésétől kezdve a vízfelhasználáson át, a műtrágya es növény-védőszerek helyettesítésén keresztül, a klubház energiahatékonyságának javításáig szinte mindenről szó esett. A Toro nemzetközi piacokért felelős marketingigazgatója kiváló példát hozott fel az elektromos meghajtású fűnyírók költséghatékonyságára, de jó ötleteket hallhattunk a fű típusának helyes megválasztására vagy éppen a fű költséghatékony vágására vonatkozóan.

Ugyancsak a délutáni előadássorozatban hallhattuk a Global Golf Advisor képviseletében DeLozier urat, aki arról beszélt, hogy jelen nehéz gazdásági körülmények között mit tehet a klubmenedzser, hogy szolgáltatásának színvonalát ne kelljen feladnia annak érdekében, hogy a klub profitabilitása megmaradjon (vagy privát 501c) klubok esetén ne kelljen növelni az éves tagdíjakat). Az egyik javaslatát érdemes kiemelni, mely az árképzésre vonatkozik, hiszen ennek igen erős magyar vonatkozása is van. DeLozier azt mondja, hogy ne emeljünk árat, sőt! Tartsuk azokat olyan szinten, amit a piac képes megfizetni. Hazánkban sajnos (tisztelet a kivételnek) alig akad olyan klub, mely szélesebb réteg számára is elérhető áron biztosítaná a golfozás lehetőségét, mely alapvető gátja a sport fejlődésének.

A szimpózium hátralévő részében David Burnt ausztrál elnök prezentációját tekinthettük meg Nagy-Britanniai utazásáról, mely során 30 nap alatt 42 golfpályát játszott meg barátjával és számtalan fotóval tért haza, melyek igen tanulságosnak bizonyultak a klubmenedzsment szempontjából is.

Záró előadásként a 2013 évi BMI International rendezvénynek helyt adó Montreal prezentációját tekintettük meg. Itt érdemes megjegyezni, hogy az európai szövetség képzési bizottsága az amerikai BMI-hoz hasonló 5 napos bentlakásos képzési programot dolgozott ki, így immáron a CCM vizsga megszerzéséhez nem BMI, hanem MDP képzésre kell jelentkezni.

Learning the Nudge - Gregg Patterson
Szombat este folyamán szövetségünk jó barátja, Gregg Patterson lenyűgöző előadását hallgathattuk meg. Mondanom sem kell, hogy az előadás a legnagyobb konferenciateremben került megrendezésre és pótszékeket kellett elhelyezni, hogy mindenki le tudjon ülni. Előadása ezúttal a döntéshozók befolyásolásáról szólt. Életünk minden területén (nem csak a munkában) találkozunk döntéshozókkal, de mit tegyünk, ha olyan döntést akarnak meghozni, ami nekünk nem tetszik? El kell érnünk, hogy olyan döntést hozzanak, ami számunkra is kedvező, de hogyan? Először is saját magunkat kell tudni meggyőznünk. Majd, a helyzet elemzését követően (mi az alap probléma?), megkeressük a helyes utat és azokat az embereket, akik ehhez hozzásegítenek minket (az anyaméhek es az alfa kutyák). Kidolgozzuk a konkrét cselekvési tervet, majd hozzáadunk egy kis lelkesedést. Mi szükséges hozzá? Légy szerethető, érdekes, kíváncsi, elhivatott, sikeres és végül, de nem utolsó sorban legyél bőkezű.

Keeping up with the Joneses – Létesítmény-gazdálkodás
Az előadás moderátora: Jerry McCoy MCM
A kerekasztal résztvevői: Walter Allen (tervező), Matt Blackburn (kivitelező), Linda Blair (tervező), Barry Coyle (építész).

A panelbeszélgetés elsősorban a nagyobb beruházások tervezésével, kivitelezésével, finanszírozásával, klubtagok felé történő marketing kommunikációval foglalkozott. A résztvevők több száz club projektben vettek már részt, így számos tapasztalatukat és a projektek érdekes fotóit osztották meg a hallgatósággal.

Az előadásban külön kiemelték a résztvevők, hogy miként kell a beruházási bizottságot létrehozni (members owned klubok esetén), és kiket érdemes beválasztani. Ugyancsak szó esett a fővállalkozó fontosságáról, valamint a tervező es kivitelező közötti szükségszerű harmóniáról. Az átlátható és reális költségvetés készítéséről, a projektet veszélyeztető belső és külső tényezőkről, az igények pontos ismeretéről is szó esett a beszélgetés során. Nagyon érdekes alapvetésekről is szó esett, mint például arról, hogy olyat ne ígérjünk meg a klubtagságnak, amit később nem tudunk betartani. A kivitelezésben ne legyünk megalkuvók, mert egy alultervezett konyha, klubhelyiség vagy a túlméretezett öltözők és étterem rendkívül rossz irányba viheti a beruházás megtérülését. Arról már nem is beszélve, hogy egy rosszul megépített, anyaghiányos beruházás gyorsan visszaüthet pár éven belül a drasztikusan megemelkedő karbantartási költségek formájában. Az előadás utolsó negyedében projektterveket néztünk át különböző kategóriákban: wellness, játszótér, családbarát létesítmények, öltöző, tusoló, látványkonyha, vízi szórakoztató létesítmények, proshop.

Setting the Expectations for a Successful F&B operation - Mike Holtzmann
Az étterem sikeres működtetése alapvető fontosságú a klubok működése eletében. Éppen ezért szükséges pontosan meghatározni az étterem üzemeltetésével kapcsolatos céljainkat, prioritásainkat. Az Egyesült Államokban működő klubok jelentős hányada veszteséget kénytelen elkönyvelni évről évre az F&B területén. Mike szerint azonban ennek nem kell szükségszerűen így alakulnia. Mike az előadása első részében az alapvető standardokat taglalta (eszközigény, tisztaság, árazás, a konyha alakítása a menühöz, az alkalmazottak bevonása a tervezésbe, stb.), majd praktikus javaslatokat adott az üzemelés nyereségessé tételére.
Természetesen minden szolgáltatást nyújtó vállalkozás sikere elsősorban a lokáción múlik. A klubház méreteihez képest nagyon eltúlzottak az étterem területi paraméterei (de ez akár a magyar klubokra is igaz). Az étteremnek mindenképpen szükséges egy pénzügyileg is felelős vezetőt kinevezni, aki az alábbiakban felsorolt gazdálkodási tényezőkre befolyással lehet: szezonális munkaerő alkalmazása (téli időszakban nem kell alkalmazni), megfelelő munkaidő beosztása és ellenőrzése, szükségtelen túlórák megnyirbálása, felesleges munkaóra átfedések megszüntetése, alkalmazotti orientációs értekezletek tartása napi/heti/havi rendszerességgel. Alapanyag költség, menütervezés: napi ajánlat kiemelése, friss / házi készítésű termékek reklámozása, árazás, a különböző ételek darabszám es ár szerinti fogyásának elemzése és ez alapján történő árazás, valamint listára vezetés.
Kihívások: mindenki egyidejűleg akar étkezni (ebédelni, vacsorázni). Nagyon szélsőséges az étterem kihasználtsága az adott napon és éven belül is. Konyha tervezése a munkafolyamatoknak megfelelően. A klubtagok változatos, legalább szezonálisan változó étlapot szeretnének látni. Az előadó javaslatai: az adagok pontos ellenőrzése, az alkalmazottak kóstolják meg az ételeket, hogy tudjak őket ajánlani, de esetenként az ételek apró módosítása, átnevezése és étlapon való áthelyezése is megoldást jelenthet. Nincs idő mindezekre? Ezért szükséges kinevezni egy étteremvezetőt, aki nem csak a napi üzletmenet biztosításával foglalkozik, de kontroláló szerepet is betölt, így biztosítva a megfelelő üzleti tervezést és végrehajtást, valamint az ételek megfelelő minőségét.

Practical Guide to Golf Course Renovation - John Fought, Mike Gogel
A golfpályák általában a klub legértékesebb és egyben legfontosabb részei, de sok esetben az építést követően elhanyagolják, mert a minőség fenntartására már nincs elegendő pénz. Még a legmodernebb golfpályáknak is lehetnek infrastrukturális vagy tervezési hibái, amit ha időben nem orvosol a menedzsment, akkor súlyos anyagi veszteség érheti a klubot, sőt akár piaci részesedéséből is komolyan veszíthet. Az előadás a legfontosabb hibákra világított rá. Azért van szükség a fejlesztésre, mert a jelenlegi állapot a klubtagsági igényeket már nem biztos, hogy maradéktalanul kielégíti. Előfordulhat, hogy balesetvédelmi megfontolások miatt kell hozzányúlni a pályához, de az is elképzelhető, hogy egyszerűen egy beruházással komoly fenntartási költségek spórolhatók meg. Szintén lehetséges, hogy a beépített technológia elavult, elöregedett. Az előadó javaslatai a felújításokra: öntözőrendszer 10-30 évente, drenazs 10-20 évente, greenek 15-30 évente, elütők 15-20 évente, range elütő 5-10 évente.

Az amerikai pályák jelentős hányada rövidebbé vált azáltal, hogy az utóbbi évtizedekben olyan új technológia jelent meg, mely miatt a labda 30-40%-kal messzebb repül. A landing zónák helye megváltozott és sok esetben olyan helyen van napjainkban, ahol a pályának semmi érdekes része, akadálya sem található. Így a pálya részei elveszítették funkciójukat.

Karbantartási problémák: a 20-30 éve ültetett fák megnőttek, így sokkal nagyobb árnyékot vetnek a gyepfelületre (lásd Bükkfürdő, 18-as elütő). Bunkerek felújítása is javasolt pár évente, mert a homok egyszerűen "elfogy" a bunkerből. Ugyancsak probléma, ha a bunker közepén egy fa van. Manapság már ezeket a fákat kivágják, megakadályozva, hogy egyszerre több tényező is nehezítse a golfozó játékát. Ráadásul a lehullott leveleket nem is nagyon lehet kezelni a bunkerekben. Az öntözőtavak algásodása is számos problémát vethet fel. Leggyakrabban akkor fordul elő, ha nem kellő mélységű a tó (hosszú évek fokozatos eliszaposodása miatt).

Biztonsági kérdéseket vethetnek fel a jobbra vagy balra repülő olyan golflabdák is, amik esetenként egy, a golfpálya mellett lévő ház kertjében landolnak. Általában nem is a kezdő, mint inkább a 15-18 hendikepes játékosok labdája okozhat problémát, hiszen az ő labdájuk már akár 200-230 métert is repülhet, így komoly gondot okozva a pálya mentén lakóknak (lásd God driving range jobb oldala).

Why Apple`s Marketing Philosophy is important for private clubs? - Shannon Herschbach
Az Apple marketingfilozófiájának megismerése tanulságos lehet a klubok számára, hiszen az Apple híres a fogyasztók kiváló megszerzéséről es megtartásáról (azaz a mi esetünkben a klubtagok megszerzéséről és megtartásáról beszélhetünk), valamint a kiváló brand kommunikációról.
Vizsgáljuk meg közelebbről az Apple kommunikációs stratégiáját. Ha jobban megfigyeljük, akkor azt tapasztaljuk, hogy nem egy terméket, hanem jellemzően a termék által nyújtott előnyöket kommunikálják. Az „életérzést” próbálják eladni. Nem az iPhone technikai adatairól szól a reklámjuk, hanem arról, hogy a készülékkel embereket kötnek össze világszerte a Facebook vagy éppen a Skype segítségével. Azt soha nem látjuk a reklámban, hogy pontosan mekkora a telefon kijelzője, vagy milyen vékony. Mosolygó, boldog embereket látunk, akik a telefonnak köszönhetően napi kontaktust teremtenek környezetükkel, akár videó-telefonálással is.
Az egyszerűségre való törekvés is megjelenik az Apple termékeiben, figyeljük csak meg telefonjaikat: csupán egy gomb van rajta. Filozófiájuk: mielőtt bármit hozzáadnál a termékhez, előtte vegyél el belőle valamit.
Ahogy a brand építése, úgy a termék árazása is egyedi. Keményen meg kell fizetni az eszközök árát, ráadásul az értékesítés ténylegesen csak akkor kezdődik, amikor a fogyasztó megvásárolta az terméket.
Az Apple ügyesen kidolgozott marketing-stratégiájával elérte, hogy minden boltjának egy négyzetméterére 5.600 dolláros adózott eredmény jut! Valamit tudhatnak…

Hogyan csinálják? Csak egy pár gondolat a stratégiájukból: a pozíciókra legmegfelelőbb alkalmazottakat veszik fel, nem tudást, sokkal inkább képességet keresnek bennük. Inspirálják és folyamatosan továbbképzik a kollégákat, odafigyelnek arra, hogy az alkalmazottak miként továbbítják (kommunikálják) a cég értékeit, filozófiáját. Szó szerint szolgálják a fogyasztókat, élményt adnak el es lojalitást építenek ki a fogyasztóban. Az értékesítés után kezdődik csak az igazi üzlet! Az Apple logót azért teszik a laptop hátuljára, mert így mindenki láthatja a "reklámot". A laptop tulajdonosa mar úgyis elkötelezett, miért kellene neki kommunikálni a logóval? Minden felesleges részletet eltávolítanak a termékükről, így a fogyasztó tényleg a lényegre tud koncentrálni. Felépítik a kapcsolatteremtési pontokat és azokat tudatosan beépítve marketing-kommunikációjukba könyörtelenül bombázzák a fogyasztót úgy, hogy ezt nem is érzi túlzottnak. Az üzenetet mindig testre kell szabni, ehhez viszont elengedhetetlenül szükséges ismerni a piacodat. Építs ki egy történetet a terméked köré és gondoskodj róla, hogy arról tudomást is szerezzenek a fogyasztóid. Tudd, hogy mitől egyedi a terméked, mitől szeretik a fogyasztók, és abban versenyezz a konkurenciával: amiben erős vagy, abban biztosan nyerni is fogsz!

Köszönjük Révész Tamásnak a beszámolót!