Az eindhoveni vízilabda Európa-bajnokság utolsó napján a férfiakon volt a sor, hogy hasonló eredménnyel zárják a kontinenstornát, akárcsak Merész András lányai. Az ellenfél a világbajnok olasz válogatott volt. Biros Péter vezérletével végül 12-9-es győzelmet arattak pólósaink, bár a nekünk kedvező eredmény elérése nem mindig volt egyértelmű.

Tegnap a bronzérem megszerzése volt a tét, és azt kell mondjuk, hogy Kemény Dénes fiai az egész mérkőzés alatt egy nagyon megfontolt, összeszedett játék képét mutatták, amelynek végül meg is lett az eredménye. Kásásék előtt pont a magyar lányok húzták el a mézesmadzagot, akik nem sokkal előtte legyőzték az oroszok kiválóságait, ugyancsak a bronzmeccsen. A feladat tehát adott volt: felül kellett kerekedni a színészkedésben élen járó olaszokon.

Az összecsapást együttesen kezdték kicsit halványan a csapatok. Az első negyed ráúszásából az olaszok jöttek ki jobban, így az első támadást is ők vezethették. A bírók azonban kontrát fújtak, így jöhetett a magyar csapat, Kásás lövését azonban a kapus hárította, akárcsak a magyar kiválóság következő kísérletét, amikor is ejteni próbált az ellenfél kapujába. Természetesen, a kiállítások itt is meghatározó szerepet játszottak, akárcsak a többi mérkőzésen. Az olaszok a vezető találatukat is egy emberelőnyből szerezték meg, de nem örülhettek sokáig. Gallo sikeres találata után nem sokkal Biros kiegyenlített, így 1-1-es eredménnyel vághattunk neki a második negyednek.

A második negyedet máris emberhátrányból kellett megkezdenünk, de Kásás sikeres labdaszerzése kárpótolta a hiányt. Egy rosszul sikerült bejátszást követően azonban megérkeztek a magyar gólok. Első ízben Varga Dénes talált be a rövid oldalon (1-2), majd Hosnyánszky büntetett, (1-3), végül pedig ismét Biros villant, és szemfüles góljával beállította a remek 1-4-es eredményt. Ami ezután jött, arra nincs magyarázat viszont. Az olaszok folyamatosan jöttek fel, és először Presciutti távoli lövése talált be (2-4), majd újból ő volt eredményes (3-4), a pontot az i-re pedig Gallo tette fel, aki büntetőből volt eredményes. A félidő lefújása előtt azonban Birosnak még volt dobnivalója, és végül egy gólos vezetéssel térhettünk be az öltözőbe (4-5).

A harmadik negyed elején a magyar csapat megkapta a tízedik kiállítását is (Kásás személyében), de az emberelőnyt nem tudták kihasználni az olaszok, hiszen a mi kapunkban egy bizonyos Szécsi védett, aki elementáris erőket mozgósítva magában állta útját az ellenfél támadásainak. A világbajnok gárda azonban megszívta magát, és egy 4-0-s sorozatot produkált, amit Kemény fiai csak szemmel tudtak követni. A nyerőember Giorgetti mellett Pérez és Lapenna voltak. Az állás néhány perc alatt 8-5 lett az olaszok javára. Szerencsére, Biros Péter nagyon is elkapta ama fonalat, és előbb a harmadik negyed végén, majd az utolsó játékrész elején volt eredményes, amivel életben tartotta a reményeket, Varga Dénes találatával pedig már egyenlő volt az állás (8-8).

Szivós Márton találatánál Fortuna pontosabban Felugo feje is velünk volt, Biros Péter pedig feltette a koronát a saját teljesítményére azzal, hogy hatodik góljával 11–9-re alakította az állást. Itt talán már éreztük, hogy megvan a meccs, de semmit sem akartunk elkiabálni. Az olaszok tartásából a folytatásban már kiállításra, színészkedésre és egy piros lapra futotta, gólra már nem, Kiss Gergely találata végleg eldöntötte az összecsapást. Magyarország 12–9-re legyőzte az Olaszországot, és megszerezte az Európa-bajnoki bronzérmet.