A több mint 40 éve a szakmában dolgozó énekes nem keveset köszönhet a golfnak. A ’60-as és ’70-es évek meghatározó rock idolja (kortársaihoz hasonlóan) súlyos meccseket vívott az alkohollal és a drogokkal, mígnem egy nap úgy döntött, hogy felhagy az önromboló életstílussal, és egy olyan sportnak szenteli a szabadidejét, amely valódi feltöltődést és új célokat képes megtestesíteni.

Alice Cooper ereiben mostanság nem a méreg csorog, hanem inkább a golf iránti szeretetből fakadó sejtek burjánzanak testében, nem kevés kellemes és hasznos energiát szolgáltatva a rock egykori fenegyerekének. Számos olyan esetről hallhattunk már, amikor egy „rossz életet” élő híresség hirtelen váltott, és jobb útra térve, egy tőle addig teljesen idegen világban találta meg azt, amely új kreatív energiákat volt képes felszabadítani benne. Hasonló módon történt ezt a detroiti születésű énekessel is, aki botrányokkal és súlyos kilengésekkel teli életét hagyta fel egy jobb élet reményében, amelynek húzóága lett a golf.

A rock-show műfaj egyik zászlósának is nevezett amerikai már jó 20 évvel ezelőtt ragadott először ütőt, de azóta képtelen letenni a játékszert. Mozdulatai tükrözik elszántságát, és egyértelműen látható, hogy teljesítménye mögött igazi munka van. Cooper úgy fogalmaz, hogy „ez ugyanolyan függőség, mint bármi más: ütsz néhány jót, és minden erőddel azon vagy ezt követően, hogy még több jó ütést tudjál elérni.”

Az inkább nagypapa korú énekes nem szégyelli múltját, és bátran felvállalja fiatal éveinek „járulékos botlásait” is. „Régen sokat ittam, általában naponta egy üveg whiskey-t, és egy rekesz sört, reggel totál másnaposan ébredtem. Szóval éltem a rocksztárok megszokott életét. Egy ponton azonban rájöttem, ha így folytatom, hamar meg fogok halni. Így befejeztem.” A múlttal való szembenézés Cooper számára nem okoz semmiféle problémát. Döntésének meghozatalában nagy szerepe volt a golfnak, amely egy teljesen új pályára terelte az amerikait. Hetente 6 napot játszik, ha ideje engedi, és mára már valódi szerelme lett a sport, és még egy könyvet is írt róla Golf Monster címmel.

Egyik leghatékonyabb, edzőjétől kapott tanácsának pedig azt tartja, hogy amikor a játékos el akarja ütni a driverrel a labdát, akkor nem szabad gyors mozdulatokat végezni, hanem egyenletes ütemben kell végrehajtani a mozdulatsort, amelynek ütemére teljesen ráillik Cindy Crawford nevének kimondása. Ha tehát a driverrel akarunk ütni, és sikert akarunk elérni, akkor lassú, egyenletes mozgással kell megtennünk mindezt, körülbelül annyi idő alatt, amennyi alatt az ütés folyamán ki tudjuk mondani Crawford teljes nevét.

A közönséggel kapcsolatban pedig az énekes így vélekedik: „Amikor látom azt a tömeget, a játékom egy másik szintre emelkedik. A közönség pedig jó ütéseket akar látni, így nő a nyomás, de a golfozó azt szeretné, hogy neki ujjongjon majd a tömeg. A színpadi múltamból kifolyólag jobban érzem magam nagyobb közönség előtt.”

Az alábbi linkre kattintva egy kisebb ízelítőt kaphatunk a metál egykori képviselőjétől: http://www.youtube.com/watch?v=a0XfUuO1qnQ&feature=related