Az előzőekben írtunk arról, hogy mennyire fontos szerepe van az elme megfelelő állapotba hozásának, egy golfverseny esetében. A játékosnak nem szabad túl nagy elvárásokat támasztania, de nem is szabad „félős nyusziként” a pályára lépnie. Annak érdekében, hogy a golfozó az optimális fizikai és lelki állapotba tudja hozni magát, az alábbiakban olyan technikákat és eljárásokat mutatunk be, amelyek kulcsfontosságúak lehetnek a kívánt eredmény elérésének érdekében.
A programozási procedúra nagyon egyszerű és szinte bárhol alkalmazható. A lényeg, hogy keressünk egy nyugodt, csendes helyet és időt, ahol és amikor nem zavar meg minket senki sem. A gyakorlatot érdemes egyébként a verseny előtti napra időzíteni, de mindennap elvégezhetőek a mozdulatok. Ajánlott lefekvés előtt nekikezdeni a feladatoknak, de azzal sincsen probléma, ha a nap más szakában akarunk kicsit tisztábban látni a játékunkat illetően.
Első lépésként (ha már megvan a megfelelő hely és idő) helyezkedjünk el kényelmesen ülő pozícióban (a fekvő állapot nem ajánlott, mivel nagy eséllyel hatjuk álomra a fejünket anélkül, hogy valóban bármit is elérhettünk volna). Ezt követően 5 másodpercig lélegezzünk be, szünet, majd 5 másodpercig engedjük ki a levegőt. Próbáljunk meg arra fókuszálni, hogy kontrollálni tudjuk a légzésünket, és figyeljünk a hasunk mozgására is. Ügyelnünk kell arra, hogy amikor belélegzünk, akkor a mellkasunk ne emelkedjen meg nagymértékben, és próbáljunk meg inkább a hasi részt kitágítani. Kilégzésnél pedig, amikor a hasnak befelé kell mozdulnia, ügyelni kell arra, hogy a mellkas ne ereszkedjen le. Ezeket a mozdulatokat végezzük el, folyamatosan lassítva a tempót, és anélkül, hogy akár egyetlen hirtelen levegővételt is tennénk. Ez a mozdulatsor rendkívül alkalmas arra, hogy az izgatottsági állapotunkat tompítsuk, és szabad utat engedjünk elménknek ahhoz, hogy a fontosabb gondolatokkal tudjunk foglalkozni.
A programozás ezen fázisában teljesen mindegy, hogy a szánkon, az orrunkon keresztül lélegzünk. A lényeg, hogy ezzel a módszerrel egy olyan relaxált állapotba kerüljünk, amelynek során minden zavaró tényezőt és hevesebb impulzust ki tudunk zárni magunk körül. Ha ezzel megvagyunk, akkor próbáljuk meg felidézni azokat az emlékeket, amelyek egy sikeres ütéssorozat képeit elevenítik fel, és idézzük magunk elé azokat a pozitív érzéseket, amelyek akkor kerítettek hatalmukba, amikor eredményesen vettünk minden akadályt bizonyos szakaszokon. Érdemes magunk elé képzelni azokat az érzéseket, módszereket, belső indíttatásokat, amelyek a korábbi sikeres versenyzés alatt voltak jellemzőek. Olyanokra kell gondolni, mint például a nyugalom, a jókedv, a magabiztosság, a kiváló fókuszálás, nagyszerű green olvasás, jó vizuális lépések, a pontszám figyelmen kívül hagyása, stb. Nem szabad magára a nyerésre vagy a tömeg ujjongására gondolni, mert azok zavaró tényezőként hatnak.
A régmúlt érzéseit pedig transzformálnunk kell a közelgő versenyhelyzetbe, és képzeljük el magunkat a pályán azokkal az érzésekkel, amelyeket a sikeres éra alatt éreztünk. Vizionáljuk azt, hogy a pályán állunk, nyugodtak vagyunk, megfelelően koncentrálunk, ügyelünk a lépéseinkre. Képzeljük el, hogy megfelelő pontossággal megütjük a labdát, látjuk szállni a levegőben, majd leesik a megfelelő helyre, és elégedettséget érzünk. Ez a módszer valójában a mentális rutin azon elemét igyekszik kihangsúlyozni, amely a görcsös eredménykényszer kiiktatására igyekszik fókuszálni. Amennyiben higgadtan és összpontosítva végrehajtjuk ezt a feladatsort, joggal bízhatunk abban, hogy játékunk precíz lesz és eredményes.
