Különleges randevú tanúi lehetünk ma, ugyanis az új arcokat bemutató sorozatunk találkozik a 2011-es évet értékelő interjúsorozatunkkal. Ha pikáns részletekre tehát nem is, magvas gondolatokra nagyon is számíthatunk Mészáros Zsolttal készült beszélgetésünkben, aki már jóval a pályára lépés előtt beleszeretett a golfba.

Mesélj egy kicsit a kezdetekről, hogyan ismerkedtél meg a golffal?
Négy évvel ezelőtt mentünk egy kipróbálni a golfot, ugyanis a páromnak volt egy kis füzete, amiben benne volt a golf is. A golffal való történetem azonban nem itt kezdődött el, számítógépen ugyanis korábban is sokat játszottam ezt a sportot, ám sok magyar emberrel egyetemben én is beleestem a sztereotípiák csapdájába, hiszen azt gondoltam, hogy ezt a sportot csak a felső tízezer engedheti meg magának.

Aztán az első találkozás mindent megváltoztatott?
Így is lehet mondani. Lugosi Balázzsal, akkor még Gödön találkoztunk egy amolyan golfkóstoló keretében. Kiderült, hogy ez egy megfizethető sport, és nem is olyan sokkal az első ütögetés után meg is váltottuk a 10 órás oktatásunkat Csikós Gáborhoz. Amikor a Higlandre igazoltam játékosként, akkor Zsákai Jánossal edzettem, az idei évben pedig Lehoczky Gábor lett a trénerem.

Van kedvenced az oktatók közül?
Az a legjobb, hogy mindenkivel teljesen más edzeni, mindenki máshogyan tud segíteni nekem. A másik, egy amolyan mondás, hogy a golfban igazából egy mozdulatot kell jól megtanulni. De komolyra fordítva a szót, Csikós Gábor maximalista oktatási stílusát nagyon kedveltem, mert ott tényleg jól meg lehetett tanulni a dolgokat. Zsákai János már többet foglalkozott azzal, hogy segítsen a tanítványoknak feldolgozni, ha éppen nem úgy megy, mindig bíztatott egy-egy kedves szóval, nekem ez mindig sok önbizalmat adott. Lehoczky Gábornál a golfnak azt a fajta leegyszerűsítését szeretem, amit tényleg mindenki megért, nincsen egy túldimenzionálva és közben van is eredménye annak, amit csinálunk.

Az elmúlt évek során viszont arra is rájöttem, hogy egy középhaladó játékosnak simán elég lenne 25 perces golfleckéket venni, hiszen ez az az időintervallum, ami valóban oktatással telik, hiszen az első pár percben át kell venni a kritikus pontokat, és hogy min kell változtatni, aztán pedig gyakorolni kell azt.

Ezek szerint lassan pro lehetnél…
Ezt azért nem mondanám, sokat kell még tanulnom. A technikai dolgokban egyébként tényleg nagyon sokat tanultam már, és ha jó napokat fogok ki, akkor nagyon szép köröket tudok menni St.Lőrincen. Ha eljön azonban a versenyek kezdete, akkor valami mindig leblokkol, egyszerűen ott mindig elszállok. Agyilag még nem vagyok rendben, a mentális felkészültségemen van még mit csiszolni. Szoktam azzal is viccelni, hogy nem bírok az egómmal, ezért van az, hogy versenyen nem úgy jönnek az eredmények.

Hogy kell ezt érteni?
A párom kívülről jól meg tudta figyelni a játékom, és az elmondása szerint, ha gyakorolok, akkor nagyon komolyan odafigyelek minden mozdulatra, és akkor jól is megy minden. Ha eljön a verseny, akkor azonban előjön a „duma géza” énem, ami azt jelenti, hogy az ütések előtt általában viccesen mindig megjósolom, hogy mit fogok elhibázni. Talán saját magamnak vonzom be ezáltal a rossz ütéseket. Azt hiszem a személyiségem apró szikráit kellene lentebb vinni. De lehet, hogy az a baj, hogy alapvetően nem vagyok egy versenyző típus…

Melyik pályákon jártál már az elmúlt években?
Az összes budapesti pályát volt már szerencsém tesztelni, de voltam már Tatán, Balatonudvariban és Balatongyörökön, Gödön és Kisorosziban is. Nem tudnék kiemelni egy kedvenc pályát, de St.Lőrinc nagyon közel áll hozzám, hiszen most folyamatosan ott gyakorolok, ott vagyok tag és ott indulok versenyeken is. Emellett nagyon tetszett például a györöki pálya, Udvariban pedig rájöttem, hogy mennyire nehéz sport is a golf. Tehát minden létesítménynek – ugyanúgy, ahogy az edzőknek – megvan a maga sajátossága, amiért az emberek szerethetik azokat. St.Lőrincen például nagyon tetszik, hogy ennyire hosszú szakaszok vannak, jóleső érzés itt egy hosszúütést jól elvégezni.

Családtagok, barátok. Kiket sikerült már beizzítani?
A húgom már golfozik, és az egyik ismerősünket is sikerült már kicsábítani, ők már komolyabban el is kezdtek vele foglalkozni. Tény, hogy nagyon sok embernek mesélek a golfról, és volt is már rá példa, hogy kihívtam próbajátékra embereket, akik ott szembesülnek azzal, hogy ez milyen sport valójában. Aztán persze nagyon sokszor jön az én régi kifogásom is, de akkor viszek egy számológépet, kiszámolom, hogy 365 napon keresztül egy-egy doboz cigaretta mennyibe kerül, és akkor kijön az az összeg, amiért én most golfozok. Jó, persze egy klubban vagyok tag és 29-es HCP-mel az ottani versenyeken indulok javarészt, de 200 ezer forint alatt golfozom és egész évben jól érzem magam. Kell ennél több?

Tényleg nagyon szereted a sportot, a közelmúltban külön csoportot is létrehoztál a klubod tagjainak, barátainak. Ezek szerint fontos számodra a klubélet is?
Mindenképpen, de szerintem nem csak nekem. Ahogy észrevettem nincs ma nagyon olyan klub, ahol megvan az igazi klubhangulat, mindenki csak rohan, de nem csak ezért hoztam létre a kis közösséget. Szeretném, ha a csoporton belül olyan dolgokat beszélhetnénk meg, ami mindennapi tapasztalás, kérdések, amik felmerülnek egy-egy versenyen, vagy gyakorlás közben. Kérdések a pályával, a pálya versenyeivel kapcsolatban és a jövőre nézve természetesen folyamatosan közvélemény-kutatás, ami a vezetők számára is útmutatás lehet.

És akkor a bónuszkérdés: hogyan értékeled az idei éved?
Azt ugye az előbb is említettem, hogy az idei évben a klubom, a St.Lőrinc versenyein indultam el, amelyek abszolút jó hangulatban teltek el, nagyon élveztem mindet. Nem is nagyon tudok olyan ember mondani, akivel ne játszanék szívesen még egyszer, tényleg nagyon jó társaság alakult ki a szezon során. 34,4-ről indultam az év elején, ami a HCP-t illeti, most pedig 29,7 szerepel a nevem mellett, az utolsó versenyeken sajnos nem sikerült a javítás, ennek ellenére jónak értékelem, hogy ennyit sikerült faragnom az eredményemen az idei évben.

Téli tervek?
Edzőtábor sajnos nem fér bele, mert indítottunk egy vállalkozást, ami folyamatos jelenlétet igényel, azonban ha újra kinyit a Golfissimo, akkor rendszeres látogató leszek, valamint van egy szobai golfos szettem is, ahol a Tiger Woods 2008 játékon gyakorolhatok akkor is, amikor odakinn már hideg van. Egyébként engem ez sem zavarna, szóval ha valaki télen rajthoz szeretne állni valamelyik hazai pályán, engem nyugodtan magával vihet.